S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
kötött gyöngysorok a 8. század második felére, a 9. század első harmadára keltezhetők. Ez egybecseng a sírban talált többszörös S-végű fülbevaló keltezésével. 3. Ovek, övgarnitúrák 3.1. Szórvány övveretek Az 1983-ban, de különösen az 1963-ban múzeumba került övgarnitúrák értékelése sok bizonytalanságot rejt magában. Az 1963. évi vereteket, más információ hiányában, csupán a stílusjegyek alapján „állította össze” Németh Péter és négy garnitúrát publikált.28 3.1.1. A. sír veretei 3.1.1.1. Korong alakú övveretek lovas ábrázolással (30. ábra 1.) Publikálása óta az A. sírhoz sorolt, lovas alakjával díszítette öweretekkel többször is találkozhattunk a szakirodalomban. Ebből a szempontból talán a legfontosabb a nagyszentmiklósi kincslelet feldolgozásához, a kincs 2. számú korsójának medalionba foglalt emberábrázolásának párhuzamaként történő említése.29 Bálin Csanád a két ábrázolás között meglévő különbség, nevezetesen esetünkben a nagyszentmiklósi ábrán látható fogoly alakjának hiánya miatt úgy véli: „ ... az ábrázolással teljesen más-más tartalmat kívánt kifejezni a két ötvös. Erre alapozom azt a véleményem, hogy a balatonszölösi és a nagyszentmiklósi ábrázolásnak nincs közvetlen köze egymáshoz.”30 A veretek szerepelnek Fancsalszky Gábor emberábrázolásos darabjai között.31 Feldolgozása során a 13g. Emberábrázolás típusba nem sorolható (egyedi) megoldásai csoportban említi, valamint szintén utal a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójára.32 A korongos veretek párhuzamként szerepelnek a Komárom-Hajógyár temető 71. sírjából előkerült nagyszíjvégének szíjszorítóján látható bekarcolt lovon ülő alak ábrázolása kapcsán33, de a lándzsára utal “NÉMETH 1969, 154- 157., 161. oldalon képek “GARAM 2002, 99.: 25. kép 2.; Keltezéséhez — 8. század közepe : 103.; 30 BÁLINT 2004, 359., valamint kapcsolódó előzmények, irodalom. 31 FANCSALSZKY 2007. 99., 57. tábla 5. 32U.o. 113., az irodalom felsorolásával. 33TRUGLY 1994,29-30. kép; U.ő. 2008,95.; GARAM 2002,99. Bírálata: BÁLINT 2004, 359-361. Csiky Gergely34, illetve a páncél, vértezet ábrázolását említi Pintér-Nagy Katalin.35 3.1.1.2. Csattest, Nereida ábrázolás Az állaton (delfin?) lovagoló, ún. Nereidát ábrázoló csattest szintén helyett kapott Fancsalszky gyűjtésében, aki a párhuzamok felsorolásával elemzi és mutatja be.36 A 13c altípusba mindössze további négy lelőhelyről (Hevlin, Mistelbach C. sír, Petronell, Mosonszentjános 21. és 242. sírok), öt temetkezésből ismert ábrázolás véleménye szerint egy mester, műhely tevékenységére utal, kivéve a mosonszentjánosi darabok karikatúra szerű ábrázolásait, amelyek más kéz alkotásai lehetnek. A kép típus késő antik eredetű.37 3.1.1.3. Ember-állat küzdelmét ábrázoló kisszíjvégek (30. ábra 2.) Az A. sírhoz sorolt további emberábrázolásos darabok az ember-oroszlán küzdelmét megjelenítő 3 db kisszíjvéget Fancsalszky a 13b altípus Cirkuszt jelenetes (ember-oroszlán küzdelmét ábrázoló) csoportba sorolja.38 Az elemzése végén megállapítja, hogy ezek az ábrázolások „... kétségtelenül bizánci hatásra, de többnyire értelmezés nélkül kerültek át az avar művészetbe, meglehetősen egységes formában,”39 Végül a 13. csoportba sorolt darabok feldolgozása után megállapította, hogy az emberábrázolásos darabok elterjedése nem elszigetelt, pontosabban ezek a Duna északi folyása mentén, valamint a Tisza-Kőrös-Maros vidéken sűrűsödnek. A Balaton környékén, az északi, észak-nyugati részén egyelőre csupán három lelőhelyről van tudomásunk.40 3.1.1.4. Lyukvédő (30. ábra 4.) Az aranyozott felületű, szív alakú lyukvédő szinte pontos mása került elő a Komárom-Hajógyár-i temető 149. sírjából, emberi mellképpel díszített, kerek verettel, illetve áttört indadíszes kisszíjvéggel.41 34 CSIKY 2009, 239. 35 PINTÉR-NAGY 2014, 97. 36 FANCSALSZKY 2007, 107., 54. tábla 6. 37 FANCSALSZKY 2007, 107. ’“U.o. 106., 53. tábla 8. 3,U.o. 107. 4,1 U.o. 302., 26. térkép ■"TRUGLY 2008, 96. 83. tábla 12. 99
