S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Egervári Márta–K. Juhász Andrea: Csalánból szőtt, hímzett kendő készítéstechnikai elemzése (A csalán mint rostnövény)
EGERVÁRI MÁRTA - K. JUHÁSZ ANDREA CSALÁNBÓL SZŐTT, HÍMZETT KENDŐ KESZÍTÉSTECHNIKAI ELEMZÉSE (A csalán mint rostnövény) A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményeiben egyetlen olyan tárgy van, amelyet leltárba vételekor csalánból készüknek jegyzett be a muzeológus. Ez a tárgy egy laza szövésű, nyers színű, kézzel szőtt, csalánvászonból készített kendő. Két széle ép, kettő visszasodrott, szegett. A kendő méretét — a szövetszélesség kétszerese adja — középen az ép szélek összetol- dásával alakították ki. Szélein körbe bordűrszerűen gránátalmák és törökkörték sorakoznak. Ezt kék színű fonatöltés határolja el a terítő középmintájától, amely színes selyem- és fémfonalakkal kivarrt, egy tőből kihajló, leveles, indás, virágzó bokrot ábrázol. A növényi ornamens egésze petit point hímzéssel készült és a szélek mintáját ebből a díszítményből kiragadott elemek sorából állították össze (1. ábra). Becsült kora: 18. század Leltári száma: (I.)53.3.271 Gyűjtemény: történeti, iparművészeti Mérete: 96x97 cm; Szövet szélessége: 48 cm Alapszövet: sárgás-barnás színű, vászon kötésű; Láncfonal sűrűsége: 16/cm, sodrata: Z, feltételezhetően csalánrost; (2. ábra) Vetülékfonal sűrűsége: 15/cm; sodrata: Z feltételezhetően csalánrost; (3. ábra) Selyem hímzőfonalak színei: indigókék, zöld, lilásbordó, sötét rózsaszín, lila (ezek mára nagyrészt kifakultak, a barnák különböző árnyalataira1) Sodratuk: S Fémfonal: ezüst szalag selyem bélfonal köré tekerve, Z sodrattal.2 Alkalmazott öltéstípusok: boszorkányöltés, fonatöltés, törökös laposöltés. 1 Az eredetihez közelítő színeket a nedves tisztítás és szálára igazítás során lehetett megfigyelni, amikor a mélyebb rétegek színei előtűntek. 2 Oldószeres és mikroszkópos vizsgálat alapján. Utóbbit Ember Mária könyvében3 „száröltéssorok menetelesen” néven említi (4—5. ábra). Ez egy szál- számolásos technika, ahol jelen esetünkben hat szál fölött vezetjük át a fonalat, majd leszúrjuk a tűt, és a képződött öltésünk mellett középen, három fonal alatt húzzuk át a tűt felszúrva a színoldalra. Ezt ismételgetjük. Restaurálás előtti állapot leírása A kendő kopott, kifakult, száraz, merev tapintású. Sarkai elnyúltak (4. ábra), az anyag több helyen kikopott, átlyukadt, néhány hiányt korábban foltoztak is. A szövetszélek helyenként kifoszlottak és a szegőöltések felszakadoztak. Az alapszövet korábbi javításai közül többet ki kell bontani, mert összehúzza, eldeformálja a kendőt. Anyagvizsgálat Az alapszövet és a hímzéshez használt fonalak azonosítása polarizációs mikroszkóppal (50-szeres, 100-szoros és 200-szoros nagyításban) történt. A vizsgálat során egyértelműen megállapítható volt, hogy a kendő alapszövete növényi eredetű szálból készült. A feltételezett csalán alapanyagot azonban analógiák (megkeresett intézmények: Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum), illetve megfelelő összehasonlító mikroszkópi kép hiányában csak valószínűsíteni sikerült. 3 v. ember 1981, 54. 615
