S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Pilipkó Erzsébet: Keresztelések a szocializmusban Balatonkenesén
PILIPKÓ ERZSÉBET KERESZTELÉSEK A SZOCIALIZMUSBAN BALATONKENESÉN Bevezetés A születés az emberélet fordulóinak első legjelentősebb eseménye. A hagyományos paraszti társadalomban a gyermeket Isten áldásaként fogadták, s az elmúlt századok magas csecsemőhalandósága miatt alakult ki az a szokás, hogy az újszülöttet igyekeztek mielőbb megkeresztelni. A népi indoklás szerint szerencsétlenség az, ha a keresztség felvétele nélkül hal meg a csecsemő. A kereszteletlen gyermek hiedelemköre mélyen beivódott a hívő ember tudatába. Az ilyen halott lelkére vonatkozó népi elképzelések összhangban voltak a keresztény vallás tanításaival („nem lesz belőle angyalka”, a tisztítótűzbe, a limbusba kerül).1 A keresztség - a katolikus és a református egyházban egyaránt - a keresztény ember hitéletének alapja. A dunántúli református keresztelési szokásokkal S. Lackovits Emőke több értekezésben is foglalkozott.2 Jelen tanulmányomban a keresztelést mint jelenséget szeretném megvizsgálni a szocializmus időszakában, konkrétan Balatonkenese példáján. A szocializmus3 társadalmi ideológiáját Magyaror1 kapros 1990,26-27. 2 s. lackovits 1983, 81-85.; 1985, 15-24.; 1991, 515— 517.; 1994, 399-418., 2006, 327-339., 2007, 650-653. 3 A szocializmus viszonya a valláshoz történetiségében nagyon változó volt, mert a szocializmusnak minden iránya másként fogta fel ezt a viszonyt. Az őskeresztények szocializmusánál a két fogalom még egybeesett, hiszen a magántulajdon eltörlése az evangéliumi tanoknak is velejárója volt. S hogy az utóbbi 100 évben hogyan lett mégis a szocializmus ellensége a vallásnak, ezt az összetett kérdést több tudományág irodalma vizsgálta. Lásd dános-kovács 1925, 26-28.; XI. Pius 1937. március 19-én kiadta a Divini redemptoris c. encik- likáját, amely az istentelen kommunizmust a „liberális materializmus” végső következményeként ítélte el. Szerinte „a kommunizmus, mint társadalmi rend, önmagában teljesen szágon lényegében 1945-től, a szovjet megszállástól datáljuk, amikor az egyház mint „klerikális reakció” a szocializmus építését akadályozó erők gyűjtőfogalma lett. Bár a 2. világháborút követően történt kísérlet a plurális demokrácia kialakítására,4 azonban 1947— 49 között a parlament a kommunista hatalomátvétel díszlete lett.5 1949-től a magyar állam teljesen letért az európai fejlődési útról, s az orosz-szovjet modell lett az irányadó.6 A kommunista diktatúra 1948-ban államosította a felekezeti iskolákat. Ezen intézkedés elsődleges célja az volt, hogy az egyházat elszigetelje s megfossza egyik legfontosabb társadalmi bázisától. Eközben az egyházi személyeket folyamatosan különböző retorziók érték.7 * * * 1953-ban még történt gonosz lévén, még politikai alkalmazkodásból sem pártolható keresztények részéről”, xi. pius 1937; ,A kommunizmus nem egyszerű, hanem sokrétű jelenség: fontos tényezők benne az ideológia, valamint a párt és a tagok elvhűsége. Egyfajta vallást képvisel - negatív értelemben - merev dogmákkal és szigorú hierarchikus vezetéssel Eszmevilágának alapbölcseletét- sematikusan - így lehetne röviden összefoglalni: az anyag az egyetlen valóság mely öröktől fogva van és örökké megmarad, belőle alakul ki a világmindenség a növény- és állatvilág és a fejlődés végén az ember. A kommunisták tagadják Isten és a halhatatlan emberi lélek valóságát, az önmagától létező anyagnak nincs szüksége Teremtőre. "mindszethy 1989,129. Lásd még BERGYAJEV 2003. 4 1945. november 4-én megtartott választáson 6 párt közül választhatott az ország lakossága, amelynek eredményeként az FkgP 57,3%-ot, az SZDP 17,41%-ot, MKP 16,93%-ot, NPP 6,87%-ot, PDP 1,62%-ot, MRP 0,12%-ot (nem jutott be a parlamentbe) szerzett. Lásd Wikipédia.org/wiki/ 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás. 5 földesi—szerencsés 2001, 13-49. 6 BENCSIK 2006. 7 Lásd harangozó 2001; prevozné balogh - rostás 2011; BOTLIK 2010; Tikovits Ernő gyűjteményéből „Számontartva” (a kommunista egyházüldözés pap áldozatairól) címmel 2013-ban kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban. A ki555
