S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Vidi Nándorné: Karácsonyi énekes népszokás a bakonyi, Balaton-felvidéki német falvakban Christkindl (’Christ Child’)
írják: „A gyermekek, akiket a korábbi időkben Szent Miklós ajándékozott meg, ajándékaikat most magától Christkindltöl kapják. ”6 „Feltehető, hogy a fátylas vagy kendős fehér lepe- dőkbe burkolt un. Christkindl a fehér leples, kendős női lényt takaró alakoskodó megfelelője, aki ajándékot oszt, fegyelmezett, intette a gyermekeket, majd eltűnt a karácsonyi ünnepkör szokásaiból, s megjelent a Christkindlspielben, de elsősorban ajándékozó szerepben. 'n Nyugat-Európa és Amerika nagyvárosaiban a Christkindl az adventi vásárok, a Christkindlmarktok megnyitójának központi szereplője. Aranyszínű ruhába öltözött, szőke, göndör hajú, kék szemű lányalak, az adventi vásárt ő nyitja meg (3. ábra). Magyarországon — eddigi ismereteink szerint - Veszprém megyén kívül Baranya megyében: Nagy- nyárádon (Großnaarad), Somberekén (Schömberg), Palkonyán (Balken), Véménden (Wemend), Somogy megyében: Szulokon (Sulk), Komárom-Esz- tergom megyében: Tarjánban (Tarian), Várgesztesen (Geschtitz/Geßtitz), Csolnokon (Tscholnok), Kecskéden (Kätschka), Szomodon (Sommet) ma is él a Christkindl-járás szokása. Fejér megye vonatkozásában Gelencsér József és Lukács László Szép napunk támadt című tanulmányukban Bakonykúti, Bakonysárkány, Gánt, Isztimér, Mezőfalva, Mór, Pusztavám, Szár, Újbarok, Vértesboglár, Vértesacsa települések 1940-es évek közepéig élt Christkindl- játékait mutatják be.8 A szerzők megemlítik, hogy Pusztavámon nemcsak római katolikus, hanem evangélikus Christkindl-csoport is volt. Öltözetük ugyanolyan volt, mint a katolikus Christkindl-ké. Déli határainkon túl is ismerik és ma is járnak a Christkindl-k Horvátországban Pélmonostor (Beli Manastir) és Vörösmart (Zmajevac) településeken. Ausztriában található a világ egyetlen Christkindl tiszteletére beszentelt templom, amely neves búcsújáróhely (4. ábra). Zarándoktemplomának története a 18. századra nyúlik vissza. Az epilepsziából kigyógyult Ferdinand Serd, Steyr város tűzoltó toronyőre hálából egy baba nagyságú Istengyermeket ábrázoló viaszfigurát készített, és 6 Uo. 7 S. LACKOVITS 2000, 44., 48. 8 GELENCSÉR-LUKÁCS 1991, I43-I5I. egy fenyőfa kivájt törzsébe helyezte. A fenyőfa helyén először egy fakápolnát emeltek, majd felépítették a templomot, és azt az Istengyermek tiszteletére szentelték fel. A főoltár tabernákuluma fölött az egykori toronyőr konzervált, fatörzsbe erősített Chrsitkindl-szobra található (5. ábra). Megjegyzés a Christkindl-játék eredetéhez A misztériumjáték megjelenését prof. dr. Manfred Becker-Huberti kölni teológus professzor, néprajz- kutató,9 dr. Ingeborg Weber-Kellermann néprajz- kutató (1918— 1993)10 és Michael Koch egyetemi tanár11 publikációikban arról írnak, hogy Luther Márton (1483-1546) Szűz Mária és a szentek tiszteletét csak korlátozott értelemben fogadta el, s ezért működési területén eredményesen terjesztette el a 16. században a Christkindl-járás szokását. Elérte, hogy a gyermekek az ajándékot ez időtől kezdve már nem december 6-án, és nem a jutalmazó, ajándékozó Szent Miklóstól kapták, hanem az Istengyermek születésnapján, december 24-én, a fehér ruhába öltözött felnőtt Jézus Krisztustól, aki maga a legnagyobb ajándék. Ezt nagyon sokan nehézkesnek találták, ezért született meg a gyermek Jézus megtestesítője, a Christkindl, a Jézuska alakja,12 aki nemcsak ajándékot, de karácsonyfát is hoz. Becker-Huberti profesz- szor szerint a Christkindl kezdetben nem fiús, hanem lányos vonásokat mutatott, s a korabeli ábrázolások szerint angyalszárnyakkal ékesített 10-15 éves gyerek lehetett. Luther Márton és a német reformáció nyomában a karácsony a gyermekek, a családok ünnepévé vált. A szokást Bécsbe, a biedermeier idejében (1818-1848) az evangélikusok vitték magukkal. 9 A DIE WELT 2010. november 26-án készült interjúja „Warum das Weihnachtfest zu verlottern droht” címmel prof. dr. Manfred Becker-Huberti professzorral, aki így nyilatkozott: „...dem 16. Jahrhundert führte Martin Luther diese Sitte ein, um das protestantische Leben vom katholischen abzugrenzen. Die Katholiken haben diese Sitte in Deutschland erst um 1900 vollständig übernommen... ” www.welt.de/vermischtes/articlel 1256138 [2013.12.01.] 10 WEBER-KELLERMANN 1987, 98. 11 KOTSCH 2003, I08. 12 A Jézuska név valószínűleg a Jezisko szláv név elmagyaro- sodott változata. 524
