S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Limbacher Gábor: Gyermekáldásért folyamodó vallásos gyakorlat a jelenben. A Laczkó Dezső Múzeum Születése c. konferenciáján 2013. június 6-án elhangzott előadás tanulmányváltozata
A fogadalom, gyakori tárgyi vetülete mellett, folklór jelenség is, az Istennek tett ígéret valamilyen cél elérése érdekében, vagy hálából a cél megvalósulásáért. Az identifikációs offerek, azaz olyan fogadalmi tárgyak, amelyek formájuk, kialakításuk szerint mutatják a bajt, melyből a segítséget kérik, külföldön még jobban, nálunk már csak igen ritkán, inkább csak szentképek, fényképek formájában láthatók (8-11. ábra). Fogadalmi tárgyak létrejöttét áldozati jellegük indokolja, s ezen túl az a funkciójuk, hogy fogadalmi tárgyakon keresztül a hívek kérése és hálája jelen marad a kultuszhelyen (13. ábra). A fogadalmi akció időbeli kiterjesztését, állandósulását eredményezik, s ezzel mintegy a kérés hatékonysága is növekedhet a szóbeli fohászhoz képest. Képi kultúrának verbális beszéd-minőséggé válási folyamatát mutatja az identifikációs offerek mellett-után a szöveges hálatáblák megjelenése a 19. századtól, majd az írott levelek és bejegyzések híveknek kitett beírókönyvekben22 az utóbbi évtizedektől, Magyar- országon és a katolikus Európában egyaránt (12-14. ábra). Ugyanakkor a fényképek újfajta vizualitást jelentenek a témában. Szinte minden esetben személyek fényképeit helyezik el szent helyeken, az égielc- től várva a megjelenített egyén szükséghelyzetének megoldódását, vagy így adva hálát az adott személy megsegítéséért. Az égieknek szóló levelek vizsgálatából úgy látszik, hogy a fogadalmi ígéretek egyre inkább egyszerű kérésekké változnak. A fogadalmi tárgyak különböző típusait különböztetjük meg a nyilvánosság mértéke szerint: 1. Nyilvános státus, amikor a fogadalmi ajándék nyilvános térben jelenik meg, mint az offerek, hálatáblák, hátlapszöveg nélküli fényképek, és egyes képes imalapok. 22 Frauhammer Krisztina (1999, 18-20.) „vendégkönyv”- nek nevezte el a műfajt. Az egykori máriakálnoki (Sopron m.) plébános „emlékkönyv” címet adott a búcsús hívek számára kitett kötetnek. Ezt Frauhammer Krisztina nem fogadta el, mert - meglátásunk szerint is — a megnevezés olyan köznyelvi jelentésű, amely részben másfajta tárgytípusra vonatkozik, és így foglaltnak tekinthető. Ugyanez az érvelés viszont a „vendégkönyv” megnevezés kritikájaként is áll, ezért alkottuk és használjuk a „beírókönyv” elnevezést. Felfogásunk szerint e terminus fedi le pontosan azt, amit jelöl, és részben közös jelentéstartománya sincs más tárgytípusokkal. 2. Részben zárt (másként részben nyilvános) státus, amikor kegyhelyek beírókönyveiben írnak leveleket égieknek, és nagyrészt, amikor nyitott levelet tesznek bárki által látható módon szentek ábrázolásaihoz. A látható térbe helyezett, hitéleti hátlapszöveggel ellátott fényképeket is idesoroljuk. 3. Titkos vagy zárt státus, amikor ábrázolás, szobor háta mögé, lourdes-i barlang kövei közé rejtenek levelet, tárgyat vagy zárt levélgyűjtő urnába dobják. Idesoroljuk azt az esetet is, amikor nyilvános térben ugyan, de összehajtott vagy borítékba helyezett levelet helyeznek el. Anyagbemutatásunkban a fő rendező elv a gyermekáldással kapcsolatos témaegységek szerinti közlés. Ezeken belül követjük a nyilvánosság mértéke szerinti osztályozást. Párválasztás: A témát hasznosi beírófuzetből (2. típus) és szentkúti levelekből (3. típus) tudtuk dokumentálni. A jelzett sorrendben: „Június 27-én összeházasodunk. Áldást kérünk hozzá. Életünk végéig éljünk családunkkal együtt Egészségben, Szeretetben, Megértésben, Boldogságban.”, „Örök szerelmet Manókámnak és Nekem! Mindig szeretni fogjuk egymást!”, „Nagyon köszönöm, hogy újra születtem. És a Boldogságot szeretném megtalálni. Igaz rátaláltam és kívánom hogy ő legyen az a Férfi akire ennyi időt vártam.”23 Helyesírása szerint kevéssé iskolázott fiatal nő levélbe foglalt kérése jólétért és jó férjért: „Drága Szűzanya / Boldogságos anya / könyörgök neked / hogy teljesídsd a / kérésemet első sorba / hogy hogy a családom ne nélkülözőn / meg legyen mindenük / ne legyen olyan hogy / ne legyen pénz vagy / étel könyörgök neked / hogy jó férjem legyen. / Könyörgök / neked hallgass / meg.” Életvitele szerint fiatal polgári nő imádságszerű kérése életének Istenes, jó irányáért, udvarlója hitéért és „megjavításáért”, a Szűzanya kedvező „rendeléséért” a férjhezmenetel terén: „Drága jó Atyám! / Kérlek szépen változtasd jó / irányba az életem, ne hagyj / soha letérni a Te utad- ról, / adj kérlek hitet (...[kiírt név]) And- / rásnak 23 Az adatközlőktől idézett szövegeket változtatás nélkül, a helyesírási hibákat is meghagyva idézzük. 469
