S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Perger Gyula: „Honi szoknyám Sümegen volt föstve…” Egy 19. századi devecseri népdalgyűjtemény
PERGER GYULA „HONI SZOKNYÁM SÜMEGEN VOLT FÖSTVE...” Egy 19. századi devecseri népdalgyűjtemény A pannonhalmi Szent Benedek-rend győri főgimnáziumának múzeumi gyűjteménye képezi 1949-től a győri Xántus János Múzeum törzsanyagát. 1 A gimnáziumból átkerült vegyes iratanyag tudományos igényű rendezése azonban csak az elmúlt évtizedben kezdődött meg. Az eddig - főként a 19. századi múzeumőrök „személyes” anyagaként- besorolt dossziék iratainak szálankénti átnézése többek között, számos elveszettnek vagy hiányosnak hitt néprajzi gyűjtést is felszínre hozott. Ilyen egység az a tizennégy népdalszöveg lejegyzését tartalmazó kézirat is, mely az egyes ívek alján található jelzés szerint „Devecseri népdalok”-at gyűjt egybe. A HD T. 19. IX. jelzetű dossziéból - melyben annak eredeti felirata szerint „különféle kéziratok” voltak - került elő két szárazpecsétes levélpapír. Az „Sz B” jelzésűn 6., illetve 7. sorszám alatt két népdal szövege, míg a „SZEGLETVA” szárazpecsétesen 8—12-ig számozva, öt népdal szövege olvasható. Az azonos kéztől származó kéziratok mindegyikének végén a „Devecseri népdalok.” jegyzet olvasható. Az eredeti sorszámozás alapján hiányzó lapot — egy másik dossziéban — Méry Etel iratai között találtam meg. Ennek fejlécén is a „SZEGLETVA” feliratú szárazpecsét nyomata szerepel, s 1—[5]-ig sorszámozva — a kézirat végén olvasható jegyzet szerint- szintén „Devecseri népdalok” lejegyzése olvasható. A lapok írásmódja és a papír anyaga alapján a kézirat a 19. század végén keletkezhetett. Mivel eredetileg mind a három kéziratos lap a Méry Etel-féle dossziéban lehetett, jól körülhatárolható a gyűjtés ideje. Méry 1865-ben jelentette meg felhívását a Győri Közlönyben „Népköltészeti gyermekdalaink és népmeséink érdekében”.2 Ennek nyomán számos adat érkezett a tudós bencés tanárhoz, s - hagyaté1 uzsoki 1959, 27-37.; perger 2002. 2 méry 1865, 202. kának tanúsága szerint - meg is kezdte azok egybe- szerkesztését.3 A devecseri népdalok összegyűjtése és lejegyzése tehát az 1860-as évek végén történhetett. Mivel a kézirathoz tartozó kísérőlevél eleddig nem került elő, a gyűjtő/beküldő személyéről csak a levélpapírok fejléce adhat tájékoztatást. A kor szokása szerint a levelezéshez használt papírokra - címerek, helységnevek és jelmondatok mellett — a tulajdonos monogramja vagy neve kerülhetett. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha az SZ B monogram részleges feloldását a Szegletva vezetéknévben keressük. Ennél közelebbit sajnos nem tudunk a gyűjtőről. A kézirat jelentőségét nem feltétlenül az összegyűjtött népköltészeti alkotások, inkább a lejegyzés ideje adja. Tudjuk, hogy már az 1847-ben megjelent Népdalok és Mondák4 anyagában is számos Veszprém megyei anyag helyet kapott, köszönhetően a helyiek aktivitásának.5 A Méryhez küldött kézirat egyik darabja, az Arra aláfoly a víz... már Erdélyi János 3 Mohi Pál 1864. augusztus 13-án kelt levelének tanúsága szerint Méry az 1863-64-es tanévben vetette fel diákjai előtt a népi játékdalok, illetve népdalok összegyűjtésének gondolatát. Felhívása nyomán Somogyból, a Sopron megyei Kapuvárról, illetve Fertőszentmiklósról és a Győr megyei Bácsáról is érkeztek gyűjtések. Ezek, egy kézirattöredékben egyberendezve, szintén fennmaradtak Méry Etel kéziratai között. 4 Magyar Népköltési Gyűjtemény. Népdalok és Mondák. Második kötet. A Kisfaludy-társaság megbízásábul szerkeszti és kiadja Erdélyi János. Pesten, Magyar Mihálynál (Ivanics-örökösök könyvkereskedésiben) 1847. 5 A gyűjteménybe kéziratokat küldött többek között „Ku- tasi Ferencz Pápáról 20 db; Pápa vidékérűl Marton József 30 dbot; Veszprémi dalok Szeberényi úrtól; Sümeg-vidéki népdalok Zalából, gyűjté Szántó János nevelő; Zala megyéből Sümeg vidékéről folytatólag, Szántó János nevelőtől”. 449
