S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
és paticsot tartalmazó feltöltés a leletanyag alapján legkorábban a 15. század második felére, végére keltezhető. A Turco-látkép a felső várat és a keleti tornyot tető nélkül ábrázolja, ennek alapján az épületek teteje valamikor elpusztulhatott és a rajz készítésének idejéig nem építették újjá. A körülmények alapján a pusztulást a hódoltság idejére, de legalábbis 1526 utánra kell tennünk, amikor az épületek nagyméretű tetőszerkezetének, illetve fedésének pótlása a változó birtokviszonyok miatt, illetve később a hadi körülmények, az esetleges ostrom idején való sérülékenységük miatt nem jöhetett szóba. A tető- szerkezet, illetve talán a boltozatlan második emelet pusztulásához köthetjük a falszorosban feltárt pusztulási réteget, melyből a 15. század végére keltezhető kályhacsempe-töredék és kályhaszemtöredékek kerültek elő. A vár negyedik építési periódusa 1690 k. 18. század közepe A felső vár átfogó felújítására és részleges átalakítására került sor a hódoltság végétől kezdődően. A felső vár földszintjén a keleti traktus kivételével új téglapadló készült, melyből 1693-as bélyeges téglákat ismerünk. Az első emelet megközelítésére tört vonalú lépcső épült. A ciszternát betöltötték, az egykori ciszternaudvar két sarkába egy-egy téglapillért építettek, valószínűleg az emeleti közlekedéssel összefüggésben. A középső traktus nyugati helyiségében kályha vagy tűzhely, a keleti helyiségben sütőkemence kapott helyet. II. A keleti torony kutatásának eredményei (2002-2003) 1. Az épület külsejének leírása A megközelítőleg négyzetes alaprajzú torony a vár külső falövének kiugró délkeleti sarkán áll, oldalai nagyjából a négy égtáj felé néznek. Bejárata a sziklafelszíntől kb. 9 m magasságban a nyugati oldal északi részén, a várhoz legközelebbi ponton nyílik (39. ábra). Ugyanezen az oldalon délebbre egy lőrés, a három másik oldalon egy-egy nagy, a padlószinttől induló, rézsűs bélletű nyílás található. E szint alatt a tornyon nem található nyílás. A bejárati szint tetejéig a torony külső falfelületei tisztán törtkőből készültek, a nyílások béllete pedig nagyrészt téglából. A bejárati szint tetejének magasságában változó magasságban téglasorok találhatók, ezek felett a felső szint külső falfelületei tégla-kő vegyes falazattal épültek. A felső szinten négy oldalon egy-egy, középen elhelyezett szegmensíves ablak található, ezek közül a D-i eredeti záradéka már elpusztult. A felső szint tégla-kő vegyes falazata közeli hasonlóságot mutat az alsó vár északnyugati sarkán álló barokk toronyéval. A torony bejáratától a felső vár felé a bejárat küszöbszintjének magasságáig érő, enyhén rézsűs oldalfalú, nagyjából négyzetes alaprajzú törtkő hídpillér áll. A belső falszoros DK-i sarkának szintje ezzel közel egy magasságban helyezkedik el, innen indulhatott a bejárathoz vezető, több újkori ábrázoláson is látható fahíd, melyet középtájon a pillér támasztott alá. A pillér az útvonal felénél, ám sajátos módon nem a bejárathoz vezető tengellyel párhuzamos oldalfalakkal épült fel, hanem átellenes sarkai fordulnak a vár és a torony felé. 2. A történeti ábrázolások A tornyot, melyről írott történeti forrást nem ismerünk, már ábrázolja Giulio Turco 1570-ben készült alaprajza és látképe (40. ábra). Az utóbbin a torony tető nélkül látható, egy szinten vannak nyílásai, s nem vezet hozzá híd. Nem látható a rajzokon a hídpillér sem. Két ismert újkori ábrázoláson a torony ép, gúla alakú toronysisakkal, a bejárathoz vezető híddal, két szinten nyíló ablakokkal látható (42-43. ábra).29 Egy, a bakonyoszlopi kastélyt ábrázoló festmény másolata fedett hidat mutat (4L ábra). Történeti fényképek az 1930-as évektől maradtak ránk. A felvételeken legszembetűnőbb a vakolt falfelületek kiterjedése, mely a 20. század első felében még a mainál jóval nagyobb volt. Alapvető fontosságúak a torony állapotát az 1957-es beavatkozás idején dokumentáló fotók (43—44. ábra). Az 1960-ban készült VÁTI-féle felmérés ábrázolja a torony külső kontúrjait és homlokzatait (59. ábra). Látható a bejárat mellett a Ny-i oldalon található lőrés eredeti keskeny nyílása. A lőrés előfalazatában a fényképek 29 A 42. ábrán bemutatott térkép-illusztráció jelzetéért Hermann Istvánnak tartozom köszönettel. 403
