S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rácz Miklós: A cseszneki felső vár ásatásának (2003, 2005) és a keleti torony kutatásának (2002–2003) eredményei
tüzelőberendezés között a falmagban egy téglalap alaprajzú üreg, feltehetőleg kéménykürtő helyezkedett el (67.R. 1). Téglapadló részletek maradtak meg az északi helyiség délnyugati sarka közelében, a keleti helyiségben a kemence körül és a ciszternaudvar déli szélén. A ciszternaudvar terében két pillér állt kb. 2 m magasságig. Az északkeleti sarokban a felső vár keleti osztófala és a lépcsőpillér által közrefogva egy tisztán téglából épült négyzetes pillér (68.F.15), a délnyugati sarokban egy szintén négyzetes, tégla-kő vegyes falazatú pillér (68.F.15). Az északkeleti pillért a keleti helyiség északkeleti sarkával egy boltív kötötte össze, melynek boltindításai a pilléren és a falsarkon láthatók voltak (68.F.15). Az északi helyiségben a keleti helyiség északi falához illeszkedő, téglából falazott lépcsömaradvány maradt meg, mely a lépcsőpillérrel - annak északi bővítését is hozzászámítva - azonos szélességű volt, a keleti helyiség bejárata mellett indult és a keleti helyiség keleti külső falának vonalában falsíkkal zárult. A lépcsőmaradványnak ezt a síkját a lépcsőpillérrel egy boltöv kötötte össze, melynek boltindítása a lépcsőpilléren látható volt (68.F.15). A lépcsőfokokat fagerendák alkották, a legalsó gerenda maradványa in situ megmaradt. A lépcsőmaradvány északi széle mentén falazott mellvédfal csorbázata volt látható. Ennek sávja egy vonalban volt a lépcsőpillér északi bővítményével (67.F.XI/1). Ebben a sávban a lépcsőmaradvány keleti síkján kiugró káva volt, belső sarkában feltételezhetően in situ tokgerenda függőleges maradványai látszanak a fotón (67.F.XI/2). A középső traktus északkeleti részén, a keleti traktusba vezető bejárattal szemben az északi külső falhoz illeszkedő faltömböt tártak fel. Keleti része meredek rézsűvel záródik, mely függőleges síkba ment át a faltömb lepusztult falkoronájánál, dél és délnyugat felől függőleges síkok határolták. Falkoronája ferdén lepusztult volt, oldalfalai vakoltak voltak (67.F.XV/2). Az ásatási dokumentáció tanúsága szerint a feltárt falmaradványokból kiemelt téglák 17-18. századiak voltak (67J. 1), összesen 12 féle téglabélyeggel (67J.I.). A ciszternaudvarban faragott kőkeret elemek kerültek elő (67.N.5). A középső traktusban több stukkótöredéket is találtak apró félgömb díszítéssel (67.N.4). A feltárás 1968-ban folytatódott a feltárt járószintek alatt. A nyugati traktusban délen és keleten két, egymással kötésben levő alapfalszakaszt tártak fel. A középső traktus nyugati és keleti helyiségének déli szélén egy nyugat-keleti irányú alapfalat tártak fel, melynek déli széle erősen vissza volt bontva és ráépült a mai déli külső fal. Erre merőlegesen a felső vár nyugati osztófala alatt egy széles alapfalat, a középső traktus nyugati helyiségének belsejében két további, keskenyebb észak-déli irányú alapfalat találtak (68.F.5-9). A középső traktus keleti helyiségében a kemence- maradványt elbontották, benne bélyeges téglákat találtak. A kemence alatt korábbi, cseréppel kirakott sütőfelületet bontottak el. A középső traktus keleti helyiségének keleti szélén szintén egy észak-déli irányú alapfal került elő. Ezen megfigyelték, hogy „ez északi fal ráépült a korábbi periódus előbb leírt falára, ill. az alul beköt e helyiség északi falába. [Feltehetőleg alul beköt, felül nem - R. M.] Ez elsőperiódusú falnak csak a nyugati síkja ép, a keleti síkja csorba”. Elbontották a téglapadlót a középső traktus délnyugati sarkában. Több téglán F I 1693 téglabélyeget találtak. A középső traktus északi helyiségének déli szélén, a délnyugati sarokban egy nyugat-keleti irányú alapfal került elő (68.F. 10-11.), e fal keleti vége szabálytalanul lepusztult. A nyugati és középső traktus területén feltárt alapfalakat az Árpád-kor vár maradványaiként értelmezték, bár a megfigyelések nem voltak teljesen egyértelműek: „Bár az újabb és régebbi várfalai több helyen metszik egymást, s a déli várfalnál úgy tűnik, hogy egymás fölé épültek, mégis valószínű, hogy a később megépült nagyobb vára régi alapfalakra nem volt tekintettel, ill. azokat nem használta fel. ’’(68.J.2) A ciszternaudvarban feltöltés alatt a ciszterna kör alakú, faragott kövekből épült falát találták meg feltöltve, mélyen a járószint alatt (68.F. 16). A kőfal peremén két párhuzamos gerenda befogadására szolgáló vésetek és ezek által közrefogva két keskeny, befelé lejtő vájat található (68.F.19). A ciszterna déli oldalán egy téglából épült, patkó alakú bővítmény maradványait tárták fel (68.F.16, 18/1). Az építmény dongabohozattal záródott. A ciszterna és a bővítmény alja téglával van kirakva. A ciszter390
