S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból. 1.

helyezkednek el a nyélen, köztük csont-, esetleg faborítással. A 3.20. számú példánynál a nyél alsó része hiányzik, a penge töredékes. Ehhez hasonló kést ismerünk többek között a bajcsai várból, aló. század utolsó negyede és a 17. század eleje közötti időszakból,93 de közöl ilyet Kecskemét környékéről Szabó Kálmán is.94 A 3.21. számú kés ugyancsak nyéltüskés, hengeres nyaktaggal rendelkező típus, a penge erősen töredékes. A nyél felső részét itt váltakozva hatszögletűre esztergált csont- és rézlemezek borították. A nyelet alulról lezáró rézlemez elveszett. Ehhez hasonló nyélmegoldású késeket nagy számban ismerünk, például 16. századra keltezett példány került elő Kecskemét környékén,95 Sarvalyon,96 a 16. század második felére keltezett régészeti környezetből Békés-Kastélyzugról,97 késő középkori, kora újkori vári leletanyagból Ipoly- damásdon,98 a bajcsai vár anyagából, a 16. század utolsó negyedéből, a 17. század elejéről.99 Holl Imre feltételezi, hogy ez a szintén Steyr városához köthető típus valamikor aló. század első harmadában válik divatossá és terjed el nálunk úgy falusi, mind városi környezetben.100 Ennek a késtípusnak nyélborítását vesztett példánya a 3.22. és a 3.23. számú egyenes pengével rendelkező, hengeres nyakú, nyéltüskés kés. A fent ismertetett módon esztergált csont- és rézlemezeket húztak váltakozva a tüskére, így alakítva ki a nyélborítást. A fenti leletek mellett párhuzamait többek között Vácott,101 a 16. század második felére keltezhető darabot Ozorán,102 ill. Bajcsán103 is megtalálták. Az ozorai 9/a. altípusba tartozó késekhez tartozó rézvereteket aló. század közepére, ill. a

17. század végére keltezték.104 A típus nyélzáró rézveretét is megtalálhatjuk az anyagban. A 3.24. számú

93 bajcsa-vár 2002, 338.kép.

94 szabó k. 1938, 531.kép.

95 I. m. 531, 533. kép.

96 holl-parádi 1982a, 28. kép 1.

97 gerelyes 1980, 6. kép 3.

98 miklós 1997, 12. tábla 3. kép.

99 bajcsa-vár 2002, 340.kép.

100 holl-parádi 1982a, 76.

101 miklós 1991, 54. tábla 3. kép.

102 gere 2003, 53.tábla 1. kép.

103 bajcsa-vár 2002, 342. kép.

104 gere 2003, 78.

vésett, stilizált növényi motívumos, csizma alakú veret jó párhuzamait találjuk a Kecskemét környéki leletek között,105 vagy a bajcsai vár anyagában,106 de Holl Imre is bemutat egy darabot Panyoláról.107

Szintén steyri mesterjegyet visel a 3.25. számú kisméretű, lefelé enyhén szélesedő nyéllapú kés, amelynek már hiányzó nyélborítását a penge alatt egy vésett díszítésű rézlap zárta le. Ennél a késnél a penge szélesebb a nyéllapnál, a rézlemez egészen a penge éléig előreugrik, felső széle az él felé ferdén emelkedik. Ugyanezzel a vésett mintával rendelkezik az a nagyobb méretű rézlap is, amely egy töredékes pengéhez tartozik (3.26. számú kés). A rézlemez nem csak méretében, de kialakításában is eltér az előbbitől, ugyanis ennél a lap felső széle nem ugrik előre, hogy védje a penge alsó szélét. A minta egyezése alapján nyilvánvalóan azonos műhelyből származik a két töredék. Látható, hogy egy késes műhely többféle, eltérő típusú, méretű és funkciójú, de azonos mintájú díszítménnyel ellátott kést is gyártott egy időben (3. ábra 7/b—8/b).

A penge éléig kiugró nyélzáró lemezt eltérő méretű késeknél is megfigyelhetjük. Közös jellemző a nyéllapnál szélesebb penge, a lefelé enyhén szélesedő nyél, a nyelet felül lezáró, a penge éléig kiugró rézlap, a nyélre három szegeccsel felerősített csontborítás. Ilyen a 3.27. és a 3.28. számú kés. Utóbbi igen kisméretű, finom kidolgozású, aranyozott rézlemezzel lezárt nyélborítású darab. A széles pengéjű késeknél az élig kifutó rézpánt azonban nem köthető egy szűkebb korszakhoz vagy típushoz,108 ez a megoldás a 14. század végétől a 17. századig biztosan kimutatható (3. ábra 7-10).109

A 3.29. számú példány éle is kiugrik a nyéllap elé, de más kialakítású, mint a steyri darabok. Bár keskenyebb, de formájában közelebb áll a 15. századi bécsi típusú pengékhez.110

A 3.30. és a 3.31. számú kések hosszú pengéjű, a pengéhez képest rövid nyelű típust képviselnek. A nyéllap a penge alatt keskeny, majd lefelé hirtelen

105 szabó k. 1938, 533. kép.

106 bajcsa-vár 2002, 340. kép.

107 holl-parádi 1982a, 28. kép 2.

108 Lásd pl. szabó k. 1938, 530. kép.

109 holl-parádi 1982a, 78.

110 holl 1994-95,15. kép 1-5.

359