S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Regenye Judit–T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga. I. Kerámia, kő
az alaptípust.34 Az ottani többi háznál kombinálták a kerek és a hosszúkás cölöplyukakat,35 akárcsak a veszprémi 4. épületnél. Juraj Pavúk háztipológiai sorában a svodíni említett házakat épp e sajátos alap- ásási technika miatt sorolja külön altípusba (la).36 Az építési technika alapján ez a ház (4.) lehet a sorban a legkorábbi. A folytatásra nincs ilyen építészeti adatunk, csak a sor végére. Az 1. ház a korai települési szakasz végén épülhetett. Kissé távolabb áll a többitől és alaprajza is későbbi építésre utal, már kialakult példája a Lengyel II egy jellegzetes típusának.37 Az 1. ház ugyan délebbre nyúlik, mint a sorban álló többi, de közel van a szomszédos házhoz és tájolása is közel azonos, tehát az építéskor egymáshoz igazodtak, nem lehet jelentős az időbeli különbség közöttük. Az 1. ház elhelyezhető kronológiailag a településen belül, mert ehhez köthető a benne talált kerámia, a 17. objektum anyaga, melyet Lengyel IIB-nek határozhatunk meg. A többi ház esetében a kerámialeletek nem jelentenek ilyen szempontból támpontot. A házak objektumaiban talált kerámia az előbbivel azonos korú, de ennek a házak építéséhez nincs köze. Kőeszközök a vizsgált területen A vizsgált területről (1. ábra) összesen 291 darab kőeszközt regisztráltunk, 8 darab megmunkálás nyomait nem mutató kőtömböt selejteztünk. A kőeszközök objektumonkénti megoszlása az 1. táblázaton látható. A jelen feldolgozásban csak a lengyeli kultúrához sorolható objektumokat vettük figyelembe. A 291 kőeszköz típus/nyersanyag mátrixa a 2. táblázaton látható. A tipológiai és nyersanyagcsoportok szerinti megoszlást a teljes, jelenleg közölt anyagra darabszám (13. a,b ábra) és tömeg szerint is (13. c,d ábra) közöljük. A tipológiai főcsoportok szerinti megoszlást objektumonként is bemutatjuk, mert ez lényeges információ a területhasználat szempontjából (3. táblázat, 14. a)-b) ábra: a: darabszám, b: %). Láthatóan a kőeszközök zömét két objektum adja (103. objektum, 121 darab 41,5% és a 216. objektum 56 34 némejcová-pavúková 1995, Beilage 1. 35 pavúk 2003, 458. 36 pavúk 2003,457.; 2012, 281., Fig. 1. 37 pavúk 2003,459.; 2012, 281., Fig. 4:5. darab 19,2%). A 103. objektum anyaga kiegyensúlyozott, minden típuscsoport képviselt benne, sok pattintott kőeszköz szilánkkal. A 216. objektumban darabszám szerint is dominál az őrlőkőkészítés nyersanyaga, terméke (24. ábra 1-3.38), sőt eszköze is (nagyméretű ütőkő39 23. ábra 5.). A leletanyag összességében viszonylag sok nyersanyagdarabot és magkövet tartalmaz, emellett magas a pattintott kőeszközökön belül a szilánkok részaránya is. Mindez arra utal, hogy a településen a kőeszközkészítés jelentős tevékenység volt, bár a mennyiség és az arányok nem utalnak specializált műhelyre. Ez alól kivételt jelenthet az őrlőkő- és csiszolókőkészítés, ami szokatlanul nagy mennyiségben került elő a Jutási úti település északi területén. A nyersanyagok között is viszonylag sok az őrlőkő és/vagy csiszolókő készítésére alkalmas nagy tömb, különösen a 116. és 216. objektumokban. A nyersanyagdarabok között mindenképpen a leginkább figyelemre méltó egy viszonylag nagyméretű obszidiángumó (22. ábra 6.40). Egyéb pattintott kőeszköz nyersanyagdarab mindössze egy kisebb szentgáli radiolarit volt. A magkövek általában kúpos jellegűek és erősen használtak (22. ábra 1-5.41)- A magkőmaradékok között jellemző a mikropenge magkő maradék és a tabletta-szilánk - ez utóbbit gyakran használták eszköz alapformának is. Szintén előfordulnak gömbölyded, erősen elhasznált magkőmaradékok is. Igen sok a szilánk, főként a pattinték, ami a telepen folyó eszközkészítés bizonyítéka. A jellemző alapforma („szupport”) azonban inkább a penge, főként mikropenge (15. ábra 1-26, 16. ábra 3—4, 14-15). A retusált kőeszközök inkább penge jellegű alapformán készültek: a 20 darab retusált eszközből 14 penge alapformán, 6 szilánk jellegű alapformán készült. Mind a magkövek (27 db, 9,2%) mind a retusált eszközök (20 db, 6,9%) aránya megfelel egy általános késő neolit településnek, ahol a helyi kőeszközkészítés jelentős, de nem mutat kimondottan műhely-specializációt. A pengék általában aprók, keskenyek (15. ábra 1—26). Kés jellegű penge viszonylag kevés van (17. 38 ő 2013.6.1608-09.,1612. 39 ő 2013.6.1627. 40 ő 2013.6.0733. 41 ő 2013.6.0044., ő 2013.6.0144., ő 2013.6.0715., ő 2013.6.0716., ő 2013.6.1583. 34
