S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Rainer Pál: A veszprémi Szentivánszeg a középkorban (Írott források és régészeti emlékek)
a feltevéssel, hogy a legalábbis három és fél évszázadon keresztül fennállott, de 1550-ben már elhagyott templom (s alkalmasint a körülötte elhelyezkedő városrész is) a város 1552-es első török megszállásakor pusztulhatott el, vagy indult pusztulásnak, amit azután a 16. és 17. század több-kevesebb rendszerességgel tartó háborúi rövidesen végleg elpusztítottak. A barokk korban újjáépülő Veszprém lakói már nem tudták pontosan lokalizálni az egykori városrészt. Bár a város újkori beépítése (a Várhegy kivételével) többnyire nem tekinthető a középkori városrészek automatikus folytatásának, megújulásának, annyi mégis bizonyos, hogy a Szentivánszeg a vártól DK-re, az újkori Cserhát városrész területén keresendő. A helyhez kötést segítik az 1355-ös és 1395-ös okleveleknek a templomhoz közeli Büdöstónak az említései. Ez a Büdös-tó (még 1798-ban is szerepelt „Büdös-kúti-uttza”, illetve 1807-ben „Büdös-kúti kis uttza”24) bizonyára összefüggésben lehetett a 19. század közepén az Árva utca 127. számú ház (ma Thököly utca kezdete) előtt még létező Büdös-kúttal, amely eredetileg feltehetően egy túl- folyásos forráskút lehetett, s amelyet vizenyős, rossz szagú környezete miatt neveztek Büdös-tónak.25 Szt. Iván a középkorban a bőrcserzők, tímárok és a fogadósok, vendéglősök védőszentje volt, akinek kultusza bizánci közvetítéssel (?) terjedhetett el nálunk. A fogadósok jelenlétét - Kralovánszky Alán szerint — ezen a kora Árpád-kori településrészen a Fehérvárról beérkező országút közelsége, illetve az azon járó kereskedők ellátásának igénye indokolhatta. Miután pedig a városrész újkori Cserhát elnevezése (jelen ismereteink szerinti legkorábbi említései: „Cser háti utczában” 1776, „Cserhát” 1780, „Cser háton” 178326 - R. P.) egyértelműen a bőrkikészítő feltételezte (gutheil 1979, 122.; pfeiffer 1987, 88.). Véleményünk szerint, így Csobránc Feri alighanem a ma is álló piarista templom elődjét képező korai piarista templom romjai között szedhette a verébfészkeket, s nem a középkori Szt. Iván-templom romjaiban. 24 hungler 1988, 305. 25 véghely 1886,192-193., 299.; mrt 2. 1969, 235-236. 51/7. lelőhely; hungler 1988, 70., 305. 26 hungler 1988, 306. További névváltozatok ugyanitt. Veszprém város Kovács Ferenc megyei hites mérnök által 1780-ban készített térképe a területet már beépítve mutatja. korompay 1957, 55. 26. ábra, 56. cserzővargákra utal, ugyancsak Kralovánszky Alán feltételezte, hogy a Szentivánszegen már a középkorban is élhettek bőrművesek. A Büdös-tó elnevezés is összefügghetett a tímárok nem éppen jó szagú tevékenységével.27 Régészeti emlékek (1. ábra) A Cserhát közelebbről meg nem nevezett helyéről 1906. április 7-én Simon János ajándékaként egy IV. István-féle rézpénz (az azóta pontosabbá vált numizmatikai ismereteink alapján ez valójában inkább III. Béla-féle rézpénz lehetett) került be a Veszprémvármegyei Múzeumba (napjainkban Lacz- kó Dezső Múzeum).28 A (ma már nem létező, azóta elbontott) Cserhát utca 17-23. számú házak előtti csatorna építéskor átvágott soros temető sírjaiból, Veszprém város ajándékaként 1932. június 13-án, 1 bronzgyűrű, 1 bot végéről való vasszög, 2 hajkarika (egy bronz és egy ezüst) és 1 vaskarika került be a múzeumba.29 A Cserhát utca 18. udvarán talált ezüstgyűrű pedig vétel (2 pengő) útján került 1934. március 25-én ugyancsak a múzeumba.30 Ezen sírmellékletek közül a két S végű haj karika ma is megvan. Segítségükkel a sírokat all. század 2. felére keltezhetjük.31 1936. április 2-án a Cserhát utcával párhuzamos, attól NY-ra húzódott Kőkép utcában „halántékgyűrűs sírmezőben” talált két bronzkarika (az egyik gyűrű) került be 40 filléres vételáron a múzeumba.32 27 BALASSA-KRALOVÁNSZKY 1983, 19.; KRALOVÁNSZKY 1984, 194-195.; 1990, 72-73.; 1991,109. 28 LDM Szerzeményi napló I. 109.; mrt 2. 1969, 242. 51/31. lelőhely; huszár 1963, 159. 29 LDM Szerzeményi napló II. 101.; mrt 2. 1969, 241. 51/31. lelőhely. 30 LDM Szerzeményi napló II. 124.; mrt 2. 1969, 241. 51/31. lelőhely. 31 mrt 2. 1969, 241. 51/31. lelőhely. A két karika LDM Régészeti Gyűjtemény 56.56.1. (Szerzeményi napló 7476.; fotója: rainer 2013, 16. 2. ábra, balra) és 56.62.1. (Jelenleg nem található.) 32 LDM Szerzeményi napló II. 161.; mrt 2. 1969, 241. 51/31. lelőhely. Az egyik 3,8 cm átmérőjű, lapos bronzkarika LDM Régészeti Gyűjtemény 56.59.1. (Szerzeményi napló. 8184.b.). Fotója: rainer 2013, 16. 2. ábra, jobbra. 338
