S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Regenye Judit–T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga. I. Kerámia, kő

kezelhetjük. Csupán 157 esetben lehet főként pe­remtöredékek alapján valamilyen formáról beszélni (12. ábra). A csonka kúpos tál - mivel egyenes pe­reme könnyen felismerhető - a legnagyobb számban (41 db) előforduló (meghatározható) edénytípus (3. ábra 4., 7. ábra 3.). További 28 töredék tartozik még valószínűleg ehhez a táltípushoz. A profilált tál kihajló peremmel (4. ábra 4., 5. ábra 9., 9. ábra 2.) szintén gyakori forma (10 db). Minden leletanyagot tartalmazó objektum típusban találunk tálakat. A 13 talptöredék (4. ábra 9., 11. ábra 5.) és 11 csőtalpas edénytöredék (2. ábra 8., 4. ábra 7., 6. ábra 8.) ezek­hez a tálakhoz tartozhatott. A töredékek alapján a csőtalp formája nem rekonstruálható, van köztük magas hengeres talp darabja (11. ábra 8.). A letört talpú edényt tálként tovább használták, mint egy lecsiszolódott aljú táltöredék mutatja (2. ábra 8.). S profilú tál (10. ábra 2.) és behúzott peremű gömbös hasú tál is szerepel a leletek között, az előbbi csak egy objektumban (216.), az utóbbi több helyen. A virág­cserép alakú tál (11. ábra 1.), az alacsony tál (6. ábra 4.) és az ovális aljú tál (2. ábra 6.) egy-egy példány­ban volt azonosítható. A tálak mellett a bikónikus edények (7 db) (2. ábra 7.) és a fazekak (16 db) (7. ábra 10., 11.,10. ábra 8.) töredékei gyakoriak még. Előbbiek erősen behúzott pereműek (5. ábra 12., 10. ábra 6.), a peremen bütyökkel vagy kis füllel, a hason bütyökkel. Utóbbiak hengeres nyakú (6. ábra 7.) és tölcséres nyakú (9. ábra 3.) változatban fordulnak elő. A hengeres nyakú fazéknak kisméretű formája is van (4. ábra 8.). Füles amfora (6. ábra 1.) több helyen is előfordul (5 db), kihajló peremmel, füllel a vállon, valamint peremről induló füllel (3. ábra 9., 7. ábra 8.), utóbbi a 108., 103. és 75. objektumban. Magas, íveken kihajló nagyobb edényperemek a vázatípus­ba tartoznak (6. ábra 5.) (4 db), a 216. objektum­ban több változatban is megtalálhatók (9. ábra 6.). Egyetlen objektumban, a 222. gödörben találtunk nagyobb, domború vállú edényekhez (gomba alakú) tartozó töredékeket (3. ábra 1-2.). A hangsúlyozott hasvonal alatt az alsó rész egyenesen füt le. Ugyancsak egyedi darab ebben az objektumban a rátett peremű, domború vállú kis csésze (3. ábra 3.). A háromrészes edény (4. ábra 6.) töredékeiből 6 példányt találtunk 3 különböző objektumban (69., 103., 216.). Vékony falú, éles nyakvonalú, erősen bikónikus hasú, befelé ívelt alsó részű (8. ábra 6.) darabokról van szó, gyak­ran festéssel és bütyökkel a peremen, hason (7. ábra 7., 9.). A has lehet éles törés nélküli erősen nyomott (8. ábra 7.) vagy éles hasvonalú, de nem befelé ívelt aljú (5. ábra 7.). A két nagy objektumban, a 103. és 216. gödörben ennek a formának hengeres nya­kú, kerek hasú változata is megtalálható (5. ábra 4., 8. ábra 10.). Viszonylag kevés a vékony falú, kihaj­ló peremű, ívelt vállú kis pohár töredéke (2), több a nyúlánkabb kis váza (5 db). Egyedi darab egy kis miniatűr edény (5. ábra 13.). Viszonylag nagyobb számban találtunk még nyélcsöves kanáltöredékeket (4. ábra 10. itt csak a kanál). A festett kerámiatöredékek aránya magas, 11%. A festés vörös, illetve vörös alapon fehér, néha fehér ala­pon vörös, egy esetben kerámia alapon fehér, valamint van vörös alapon fekete. A vörös többféle árnyalatban jelenik meg, előfordul élénkvörös bevonat is. Utóbbi nem csupán a színárnyalatban különbözik, technoló­giailag más ez a festésmód, az így festett edényoldalról sérülés esetén lemezesen válik le a festett réteg, égetés előtti a festés. A 216. objektumban voltak ilyen dara­bok, például a 9. ábrán a 4. fültöredék vagy a 8. áb­rán a 13. oldaltöredék. A fehér általában a nagyobb felületű vörös alapon kis foltokban, néha sávokban (9. ábra 7.), töredékesen őrződött meg. Értelmezhető minta alig van. Jellegzetes az X alakú festeden sávokkal osztott vörös mező, részben fehér fedéssel (2. ábra 1.). A vörös vagy sávokban festett, vagy nagyobb felületen — ekkor élére állított négyzetként (11. ábra 7.) illetve a peremen rombuszként fordul elő. A széles sávokon (5. ábra 5.) kívül alkalmazták a finom vonalakkal festett hálómintát is (3. ábra 5.). Ez lehet magában vagy fe­hér alapon (5. ábra 8.). ívelt minta egyeden töredéken látszik csupán (7. ábra 5.). Alkalmanként a vörös a hát­térszín, a mintát az eredeti színben hagyott sáv adja (5. ábra 1.). Ritkább esetben a fehér az alapszín, keskeny vörös vonalak sávos mintát rajzolnak ki rajta. Érdeke­sek a 216. objektumban előkerült festett töredékek. A már látott vörös mezők - fehér sávok mellett egymás mellett, határozott vonallal elváló vörös és fehér me­zők jelennek meg (8. ábra 5.). Két töredéken fekete festést látunk a vörös alapon, a fekete részben borítja a bütyköt (8. ábra 8., 9.). A fekete szerepel a peremről induló függőleges sávként (3. ábra 8.), illetve fénye­zett sávként is, méghozzá meandermintát alkot a vörös és vörös alapon fehér sávok között (8. ábra 3.). Úgy tűnik, a festéshez előkészítették a kerámia felületét. A 31

Next

/
Thumbnails
Contents