S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Tóth Gábor: Egymás mellett, vagy együtt? (Veszprém: Jutas, Kádártai úti lakótelep és Vörös Október úti (Tejüzem) késő avar kori lelőhelyek)
nyák többi indexe is eltérő gyakoriságot mutatnak. Az embertani típusok alapján Jutáson a nordikus és mediterrán típusok (illetve azok keverékei) a jellemzők, néhány esetben mongolid jellegegyüttes is megfigyelhető. A Kádártai úti lakótelep anyagában nordikus, nyugati mediterrán és europo-mongolid típusok mellet többségben a gracilis mediterrán típus a meghatározó. A Tejüzem (Vörös Október út) lelőhely esetében europo-mongolid, gracilis mediterrán és mongolid (szajáni) típusok voltak a jellemzők. A testmagasság értékei Jutás lelőhelyen a férfiak esetében a Martin-szerinti nagy (magas) termetkategóriába, nők esetében a Martin szerinti nagyköze- pes-nagy osztálykategóriába tartoztak. A Kádártai úti lakótelep lelőhelyen a férfiak a Martin szerinti nagyközepes, a nők pedig szintén a nagyközepes kategóriába tartoztak. A Tejüzem (Vörös Október út) lelőhelyen a férfiak a Martin szerinti nagy (magas) kategóriába, a nők a kisközepes kategóriába tartoztak. Az egyes koponyák statisztikai elemzése alapján jól elkülönülnek egymástól az egyes szériák anyagai; a jutási széria elkülönül a két kisebb szériától, amelyek egymástól is különböznek. Összegezve, bár a kis elemszám miatt csak óvatosan kijelentve, megállapítható, hogy mind a jelzők, mind a taxonómiai háttér eltérő arányai, mind a testmagasságok kategóriái, mind pedig a koponyák paramétereinek statisztikai elemzése alapján Jutás lelőhelye és a két kisebb lelőhely embertani anyaga antropológiailag elkülönül egymástól. Azonban vannak arra utaló jelek, hogy a két kisebb temető népességeiből származó egyes személyek átkerülhettek a jutási népességhez. Valószínűsíthető, hogy a Kádártai úti lakótelep lelőhelyre temetkezettek kissé szorosabb kapcsolatot ápolhattak a jutási népességgel — a Tejüzem (Vörös Október utca) lelőhelyre temetkezettek pedig jobban megőrizték függetlenségüket a jutási népességtől. IRODALOM BARTUCZ 1931 = BARTUCZ L.: Die anthropologischen Ergebnisse der Ausgrabungen von Jutás und Öskü. In: Rhé, Gy. - Fettich, N.: Jutás und Öskü. Zwei Gräberfelder aus der Völkerwandeungszeit in Ungarn mit einem anthropologischen Anhang von L. Bartucz. Seminarium Kondakovianum, Skythika 4, 1931, Prag, 75-90. ÉRY 1992 = ÉRY K.: Útmutató csontvázleletek vizsgálatához. ELTETTK, 1992, Budapest. KNUSSMANN 1988 = KNUSSMANN, R.: Anthropologie I. Gustav Fischer, 1988, Stuttgart, New York. LIPTÁK 1980 = LIPTAK P.: Embertan és emberszármazástan. Tankönyvkiadó, 1980, Budapest. SJ0VOLD 1990 = SJ0VOLD, T.: Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Human Evolution, 5, 1990, 431—447. SIDE BY SIDE OR TOGETHER? Three cemetery from the late Avar period were discovered in close vicinity to each other in Veszprém County (Hungary) in the town of Veszprém in the ‘Jutás’, ‘Kádártai úti lakótelep’ and ‘Tejüzem’ excavation sites. The anthropological materials found at the cemetery at ‘Jutás’ has already been described by Lajos Bartucz in 1931. The archaeological bone materials found at the other two smaller cemetery were investigated by the author. Based on the index-frequencies, taxonomy, body height and statistical parameters it could be concluded that the population at the ‘Jutás’ site were anthropologically different from that of the two other sites. 301