S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)
Csirke Orsolya: A nemesvitai templom kora újkori temetőjének sírleletei
Mivel a többi sír esetében a sírfolt jól kivehető volt az altalajban, valószínűsíthető, hogy nem önálló, feldúlt temetkezésről van szó ebben az esetben. A későbbi, feljebb lévő sírokat teljesen feldúlták a 18. századi építkezések idején, erről a törmelékes bolygatott barna töltésben talált sok szórványcsont is tanúskodik. A pénzek vélhetőleg egy 17. század végi temetkezéshez tartozhattak, és a bolygatás során keveredtek az altalaj szintjére, a szórványcsontok mellé. Mindkét érme kopott, bár nem egyforma mértékben mutatkoznak meg a használat jelei. A kopás mértékéből ítélve egy-másfél évtizedig forgalomban voltak, amíg a Nemesvita melletti temetőben az egyik sírba földbe nem kerültek. Kalapált fejű, kovácsoltvas koporsószegek viszonylag nagy számban kerültek elő. A szegek ácsolt deszkakoporsóra engednek következtetni. Az in situ kiemelésnél még megfigyelhetők voltak a famaradványok nyomai is, sajnos anyagvizsgálatra nem voltak alkalmasak. A szögek erősen oxidálódtak. Koporsózár vagy -kapocs nem került elő. A kora újkori leletanyag érdekes szekcióját jelentették volna a textilek, amennyiben a sírok és bennük az elhunytak nem lettek volna megbolygatva. A párták textilanyagából a szórványdarab esetében maradt csak egy kisebb darabka, de rossz megtartása miatt nem volt vizsgálható. A 2. sírból előkerült, valószínűsíthetően vállfüzőhöz tartozó keskeny szalag a legnagyobb épen maradt szövetmaradvány, amelynek anyagvizsgálata még várat magára. Bolygatatlan állapotában az egykori ruhadarab szabására adott volna támpontot, és ezáltal pontosabban keltezhető lenne a temetkezés. * Összefoglalva: a feltárt sírokat - a biztosabban keltezhető tárgyak révén - a 16. század vége, illetve a 17. század eleje/első harmada közötti időszakra datálhatjuk. A bizonytalanul vagy nem keltezhető tárgyak kronológiai helyzetét a rétegtani pozíció, illetve a sírokban talált egyéb, egyértelműbb időrendi kapaszkodót adó tárgyak révén adtam meg. A bolygatott, törmelékes rétegből előkerült szórványleletek közül az a leletegyüttes emelhető ki, amely a 10. sír feletti feltöltésben került elő. A tárgyegyüttes alapján feltételezhető, hogy gyermek és azon belül is kislány sírjához tartozott eredetileg. A nyomtatott szöveget, talán imádságrészletet, tartalmazó bulla és a nemesfém hajtűk mellett nyaklánchoz tartozó, apró kásagyöngyök és egy ismeretlen funkciójú üveggömb tartozik e leletegyütteshez. IRODALOM Rövidítések FolArch = Fólia Archaeologica, Budapest BÉKEFI 1907 = BÉKEFI R.: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. CSÁNKI 1897 = CSÁNKI D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 3. Budapest, 1897. DORNYAI-VIGYÁZÓ 1934 = DORNYAY B. - VIGYÁZÓ S.: Balaton és környéke részletes kalauza. Budapest, 1934. GENTHON 1959 = GENTHON L: Magyarország művészeti emlékei. I. Budapest 1959. HOLUB 1933 = HOLUB J.: Zala megye története. Kézirat. Pécs, 1933. HORVÁTH 1970 = HORVÁTH B.: A tiszaörvényi párta és pártaöv. FolArch XXI. 1970, 157-167. ILA-KOVACSICS 1988 = ILA B. - KOVACSICS J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Budapest, 1988. MÓJZSIS 1984 = MÓJZSIS D.: 16—17. századi női fejdíszek a nagylózsi leletanyagból. FolArch. XXXV. 1984, 185—211. S. LACKOVITS 1989 = S. LACKOVITS E.: 16-17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik. Veszprémi Történelmi Tár I. Veszprém, 1989, 31—44. 241
