S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PILIPKÓ Erzsébet: A nemzeti emlékezés motívuma Ányos Pál költészetében

hogy mindezt „az értelemnek csonkítása vagy egész rendeknek felbontása nélkül"'' tegye. Mezei Márta szerint

1

0 azonban Batsányi minden jó szándéka ellenére ez utóbbit nem tartotta be, ugyanis a politikai okból veszélyesnek, erkölcsi szempontból pedig - a kor értékrendjének megítélése szerint aggályosnak ítélt versrészleteket elhagyta, vagy átírta. „Kénytelen voltam az elsikkasztásra ítéltetett egynéhány sort a magaméból kipótolni" - vallja be maga Batsányi. A 19. századi életrajzírók - Ballagi Aladár, Endrődi Sándor, Koltai Virgil, Gellért Jenő Ányos költészetét már nem önmagában vizsgálják, hanem életének mozzanataiból és egyéniségéből próbálják megérteni." Mindannyian felteszik a kérdést: miért választotta az egyházi pályát, miért lett szerzetes ez a tehetséges fiatalember, s ténylegesen szerelmes volt-e valakibe. A feltett kérdések vizsgálata során azonban más-más szempontokat érvényesítenek, így válaszaik is különbözőek. Koltai Virgil szerint Ányos Pál a világ kietlenségéről mint filozófus elmélkedik, s reflexióit inkább olvasmányai s a korstílus befolyásolták, semmint saját megtapasztalásai,

1

2 és teljesen kizárja azt a véleményt - amelyet Endrődi képviselt -, miszerint egy hivatástévesztett, a „közönséges lelkek körébe tartozó" szerzetes költőről van szó, aki egy kicsinyes családi nézeteltérés következtében

1

, döntött a papi hivatás mellett.

1

4 Ballagi is hivatkozik az Endrődi által emlegetett családi vonatkozásokra, azonban azt írja: „véleményem szerént szóhagyományokat curiozomként föl lehet említeni, de utánuk biograpbiát írni nem szabad."" S bár Endrődi eltévesztett pályáról ír, mármint ami Ányos szerzetesi mivoltát illeti, költői nagyságát azonban elis• 16 meri. Olgyai Bertalan 1906-ban írott tanulmányában tulajdonképpen csatlakozik Koltai Virgil megállapításához, amikor azt írja, hogy Ányos „a való világ talajának elhagyásakor" a képzeletével játszik, amit Bessenyei, illetve a későbbiekben Young Edward hatásának tulajdonít,

1 ugyanakkor az Endrődi által felvetett állítólagos szerelmet sem cáfolja, a szőke hajú Klóét, amely ugyan nyilvánvalóan költött leánynév, de feltételezi, hogy egy Somogy megyei Berzsenyi lányról volt szó.

1

8 Ugyanakkor Endrődi maga vallja be, hogy „hasztalan kérdezősködött s kutatott, mit sem tudott meg-e viszonyról. Az idő végkép feledésbe merítette.Ányos ezt a titkot magával vitte a sírba. A 20. századi Ányos-szakirodalom összességében már túllép - Bíró Ferenc szavaival élve - ezen az „irodalmi pletykálkodásnak" nevezhető szemléletmódon, s az elemzők a költemények vizsgálatára fordítják a fő hangsúlyt. " De Császár Elemér az, aki mintegy szintézisét adja a korábbi értelmezéseknek: a felkutatott adatok alapján és a költemények elemzésével rajzolja meg Ányos Pál életpályáját,

2

1 s határozottan azt állítja, hogy „Ányost a papi pályára a hivatottság vezette, jobban mondva az a hit, hogy erre a pályára született."

2

1 Költészetére vonatkozóan pedig megállapítja, hogy „eredeti, önálló költői egyéniség, aki kapott ugyan irányt, gondolatokat és formai ügyességet társaitól, de a maga érzéseit juttatta ben' BATSÁNYI 1798. 10. 1

0 MEZEI 1994. 172. " BALLAGI 1872., ENDRŐDI 1883., KOLTAI 1882., GELLÉRT 1895. 1

2 KOLTAI 1882. 17. Ehhez a véleményhez tulajdonképpen Kelemen Béla is csatlakozik, amikor azt írja: „Igazuk lehet azoknak, kik a fiatal költő meghasonlásának egyik okát filozófiai tanulmányaiban keresik." KELEMEN 1994. 124. 1

3 ENDRŐDI 1883. 5-6. 1

4 KOLTAI 1882. 5. 1

3 BALLAGI 1872. 148. 1

6 „Ez időszaknak csak egyetlen ...költője van ...a szó legnemesebb értelmében, költő, a kinek saját világa van, a ki szenvedéseit nem csinálja, de átéli s a ki fájdalmait költői hangon tudja kifejezni, egész bensejét feltárja szomorú elégiáiban s ez a költő -Ányos Pál" - írja róla. ENDRŐDI 1883. 3. 1

7 OLGYAI 1994. 88-90. Ez utóbbira RÓNAY György is kitért a tanulmányában, rónay. 1934. 359. 1

8 OLGYAI 1994. 96. " ENDRŐDI 1883. 18. 2

0 Sulyok Károly korábban ismeretlen életrajzi adatokat tesz közzé, SULYOK 1901. 311-334, 395X14., ld. még HORVÁTH 1906. 55. 2

1 CSÁSZÁR 1912. 2

2 CSÁSZÁR 1912. 40. 166