S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
S. PERÉMI Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében IV. Veszprém-Tejüzem (volt Vörös Október utca) késő avar kori sírjai
tosan. A helyszín azonosítását, más támpont híján, csupán a dokumentáció fényképei segítségével tudtuk elvégezni, ugyanakkor az ásatási terület pontos helyét, az azóta már beépített területen, csak feltételesen tudtuk meghatározni. (1-3. ábra) Mint azt a bevezető részben is összefoglaltuk hiányzik az 1977-es évben végzett leletmentés teljes dokumentációja, helyszínrajza. A későbbi ásatások próbaárkokkal történtek, de ezeket az összesítő térképen nem jelölték be. A rendelkezésre álló ásatási napló adatai alapján ma már nehéz rekonstruálni, hogy ezek pontosan hol voltak, mekkora területet sikerült átvizsgálni. Annyi bizonyos, hogy sírokat csak az út nyugati oldalán találtak. A feltárt sírok esetében elmaradt a 9. sír bemérése, amelyről az ásatási napló csak annyit jegyez meg, hogy a 2. és 3. sírok szomszédságában volt. Az általunk bejelölt helye teljesen bizonytalan. Mindezek ellenére a feltáró az 1981. évi ásatás lezárásaképpen megjegyezte, hogy az elpusztult, ill. eldózerolt sírokkal együtt is 30-nál több sír nem lehetett a lelőhelyen, vagyis a temető nagyjából fele elpusztult. A ránk maradt hiányos dokumentáció alapján csupán annyi állapítható meg, hogy a sírok nagyjából DNy-EK-i sorokba rendeződtek. (5. ábra) A leletanyag alapján a késő avar korban itt élt nép temetőjéről van szó, ugyanakkor több elemében kimutatható az emlékanyag lassú átalakulása is. így az 1. sír 7. végére, a 8. század első felére keltezhető griffes-indás övgarnitúrája mellett a B. sírban a veretek összetétele már egy későbbi időszak divatját mutatja. Hasonló mondható el a női sírok leletanyagáról is. A kerek fülkarikájú gyöngycsiingős fülbevalók, szőlőszemcsüngős fülbevaló és kásagyöngyökkel vegyes dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött nyakláncok a 7. század végére, 8. század elejére keltezhetők, de mellettük már megjelent a későbbi időszak ovális karikájú, hosszúkás gyöngycsüngős fülbevalója, dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött nyakláncokkal, a 8. század közepének, második felének divatját mutatva. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a kis temetőben legalább két generáció sírjai kerültek elő. A késő avar kor korai időszakának sírjai inkább a feltárt terület ENy-i, míg a későbbiek a DK-i részén találhatók. Minden bizonnyal az ismeretlen helyű B. sír is valahol itt lehetett. A sírokból előkerült mellékletek és a viselethez tartozó leletek alapján arra következtethetünk, hogy a közösség vezetője a korábbi időszakban az 1. sírban, a későbbi időszakban a B. sírban nyugvó férfi lehetett. Ugyanakkor e két, valamint a 7. sírból előkerült nyílcsúcsok inkább már csak rangjelző szerepet töltöttek be, nem harci célokat szolgáltak. A szegényes leletanyag alapján úgy tűnik, hogy a valaha jobb körülmények között élő közösség (erre utal a 4. és 5. sír igen szép kivitelű gyöngycsüngős, valamint a 12. sír arany szőlőszemcsüngős fülbevalója, amelyekből viszont csupán l-l darab volt a sírban) a 7. század végére elszegényedett. Az asszonyok vas csattal összekapcsolt bőrövet viseltek, amelyre egyúttal a munkaeszközeiket, kést, tarsolyban orsógombot függesztettek fel. A fülbevalókon kívül kása- és/vagy dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött nyakláncokat, a gazdagabbak (12., 17. sír) karpereceket is viseltek. A sírokból előkerült viszonylag nagy mennyiségű állatcsont, kevesebb tojás, nem csak azt jelzik, hogy a közösség a temetés során a pogány szokásokat követte, hanem azt is, hogy minden bizonnyal fő megélhetési forrásuk az állattenyésztés lehetett. A sírokból előkerült nagy mennyiségű ácsolt koporsó, az egyetlen vas ár lelet arra utalnak, hogy jól értettek a fa, a bőr megmunkáláshoz is. Összefoglalva: a Veszprém-Tejüzem feltárt avar sírjai a 7. század vége - 8. század közepe, második felére keltezhető. Kérdés, hogy e temetőtől keltre eső szomszédos, a szakirodalomból nagyon jól ismert jutási közösséggel milyen kapcsolatban állhattak. Nem zárhatjuk ki, hogy éppen e közösségből, amelynek temetőjéből a klasszikus késő avar emlékanyag csak kis számban fordul elő, a késő avar kor kezdetén kivált csoportjáról lehet szó. Ez magyarázatul szolgálhat a Tejüzem melletti temető kis kiterjedésre is. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a jutási lelőhelytől keltre, ennek szomszédságában előkerült másik késő avar kori temetőt sem, amely a Kádártai utcában látott napvilágot. 4 8 Azaz a jutási temetőtől nyugatra (Tejüzem) és keletre (Kádártai utca), nagyjából azonos távolságra ismerünk egyegy késő avar korra keltezhető temetőt. A három temető emlékanyagának egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát csak a teljes közlés után végezhetjük el, kiegészítve az embertani anyag részletes vizsgálatával. 4* Feldolgozása, terjedelmi okokból csak a következő évkönyvben jelenik meg. 83
