S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

S. PERÉMI Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében IV. Veszprém-Tejüzem (volt Vörös Október utca) késő avar kori sírjai

2. Nagyobb, ritkán közepes méretű, átlátszó zöld, zöldes-fehér, sötétkék és fekete dinnyemag alakú gyöngysorok a 4., 9., 12., 16. s 17. sírokban voltak. A 9. sírban a 20 db dinnyemag alakú mellett csu­pán 3 db kásagyöngy volt. A 16. sírban a 4 db dinnyemag alakú gyönggyel együtt 1 db kisebb, gömbölyű kék gyöngy is volt. Ugyancsak 1 db zöl­des-fehér gömbölyű és 1 db kocka alakú, kék színű gyöngy volt felfűzve a 17. sír 27 db dinnyemag alakú gyöngyei közé. Tisztán dinnyemag alakú gyöngyökből állt a 4. (9 db) és a 12. sír (36 db) gyöngysora. A 7. század végén, de különösen a késő avar kor idején, a dinnyemag alakú gyöngyök meghatározó, jellemző darabjai voltak a gyöngysoroknak. III. Ólomkarika A gyöngyök között említjük a 9. sírból, a jobb felkarcsont felső végénél előkerült, laposra kala­pált, szélesebb ólom karikát, amelyet minden bizonnyal a zömében dinnyemag alakú gyöngyök­ből fűzött nyakláncba fűztek fel. Amulettként viselt darab lehetett. Az ólomfémet a rómaiak rendkívül értékes anyagnak tartották és gyógyításra használ­ták. Avar környezetben a 7. század közepétől az avar kor végéig megtalálhatók." A 9. sír gyöngyei alapján az ólom amulettet a 8. század első felére lehet keltezni. V. Karperecek Ovális vagy kerek átmetszetű bronzhuzalból készült karperec két női sírban volt. A 12., arany fül­bevalós sírban két, háromszög poncolással díszített, muffos végű karperec volt. Az ásatási napló leírása szerint a jobb oldali darab csupán rá volt helyezve az alkarcsontokra, míg a másik fel volt húzva. A 17. sír­ban 1 db kerek átmetszetű bronzhuzal karperc került elő, amelynek két vége laposra volt kalapálva. Felületén poncolás nyomai látszottak. A bronzhuzal karperecek a késő avar kori női viselet jellegzetes darabjai. A sírok többi lelete alapján a temetkezéseket a 8. század első felére lehet keltezni. VI. Öv A temető B. és 1. sírjából kerültek elő veretekkel díszített övek. A B. sír készletét, a lemezből kivágott lyukvédőket és bujtatót kivéve, öntött indadíszes veretek jellemzik. Az 1. sírban öntött griffes-indás veretek, állatküzdelmi jelenetet ábrázoló nagyszíjvég mellett lemezes testű, négyszögletes alakú, öntött bronz csat és lemezből kivágott lyukvédők voltak. 6.1. Az 1. sir övgarnitúrája Az 1. sír övkészlete a lemezes és az öntött veretek egyidejű használatát mutatja. A lemezes, szíjszorí­tós, öntött bronz csattal összekapcsolt övön bronz­lemezből kivágott, háromszög poncolással díszített övbújtató és ugyancsak lemezből kivágott 4 db lyukvédő veret volt. A lemezes szíjszorítós öntött bronz övcsatok a kö­zép és a késő avar kor közti átmeneti időszak termé­kei, de használatuk a közép avar kor második felé­ben, végén terjed el. Divatjuk megmaradt azok után is, hogy megjelent az új technika, a bronzöntés. A lemezes veretek mellett 6 db téglalap alakú, csüngős griffes-indás veret is díszítette az övet. Az öv végére egybeöntött köpíís nagyszíjvég volt fel­erősítve, amelynek nagyjából felső 1/3-a került elő. A szíjvég egyik oldalát állatküzdelmi jelenet, a másikat leveles inda díszíti. A köpű egyik oldalán inda, a másik oldalon erősen elnagyolt kivitelű állat (nyúl?) ábrázolás látszik. 4 A mellékszíjak vé­gét három kisszíjvég díszítette, amelyek egybeön­tött, tokos záródásúak. Egyik oldalukon S-alakú indadíszesek voltak, hátoldaluk díszítetlen. A veretek között állatfejes övforgó is volt. Ezekkel Kiss Gábor foglalkozott részletesen. Az általa elkülönített a), indás díszű csoportba sorol­ható az 1. sír darabja is. A csoportot az azonos kialakítású állatfejek, valamint az azonos indamotívummal díszített test jellemzi. E cso­porthoz sorolt díszek elterjedése főként a Balaton vonalától északnyugatra esik, vagyis az 1. sír elő­keriilési helye is megfelel e kritériumnak. Általában a késő avar kor első két generációjának övkészletében találhatók 3 4, vagyis a 7. század végé­3 3 PÁSZTOR 2012, 484. 3 4 Hasonló nagyszíjvég került elő a székkútasi temető 236. sírjából. SZALONTAI é.n. 384. 3 5 KISS G. 1998, 462. 3 6 U.o. 464. 79

Next

/
Thumbnails
Contents