S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
S. PERÉMI Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében IV. Veszprém-Tejüzem (volt Vörös Október utca) késő avar kori sírjai
4.3. Edény A temető három sírjából került elő agyagedény melléklet, illetve egy edény szórványként került a múzeum tulajdonába. A 10., 14. gyerek, valamint a 15. női sírban volt egy-egy edény. Sírban való helyük mindhárom esetben eltért: a koponyától ENy-ra (10.), a bal lábszárcsontok (14.), valamint a jobb lábszárcsontok végénél (15.). A gyereksírok edényei durva, kézzel formált, hengeres testű, enyhén kihajló peremű, díszítetlen, méretre is szinte azonos darabok voltak. Az elhunyt 15. sír asszonya mellé kisebb méretű, korongolt, erősen kihajló peremű, a fenék felé szűkülő, hullámvonalakkal díszített edényt helyeztek az útravaló számára. Az edényből csirkecsontok kerültek elő." Külön kell említenünk a szórványként előkerült finoman iszapolt, vékonyfalú sárga korongolt bögrét. Vállát bekarcolt vonalköteg díszíti, gyűrűjének helye még látszik. Az ún. késő avar kori sárga kerámia vizsgálatát, típusokba sorolását Garam Éva végezte el. Darabunk, formáját, méreteit tekintve, az általa meghatározott körte alakú füles bögrék csoportjába sorolható. 2" A szórványként múzeumba került edénynyel kapcsolatban más információval nem rendelkezünk. A Veszprém megyei avar temetőkben ritka a hasonló kerámia. A publikált temetőanyagokban ez idáig csupán két darab ismert a Halimba-Cseres temető 165. és 276. női sírokból. 2 1 Garam vizsgálatai alapján ez a késő avara kori kerámia főleg a DélDunántúlon és Kiskörös környékén gyakori. Pannónia területére a római utak mentén letelepedő kézművesek révén juthatott el északabbra, ugyanakkor feltételezi, hogy a nagyobb sírszámú temetőkben, mint a halimbai is, a szórványosan előkerülő 1-2 darab, női sírból való sárga edény, házasság révén is eljuthatott e távolabbi területekre. " 5. Bolygatás Korabeli bolygatásra utaló nyomokat nem találtak. Ugyanakkor nehéz megmagyarázni a 8. sír 91 cm mélyen előkerült koporsótetőn talált emberi csontokat. Sajnos a sírlap alapján leírtaknál többet nem tudunk ezekről. Állat okozta bolygatásnak tulajdonítjuk a 13. sírban megfigyelt rendellenes helyzetű csontokat: kifordult, de a helyén levő állkapocscsont, elmozdult bal lapocka- és karcsontok. Hasonló tételezhető fel a 15. sír esetében is, amelyben a koponya a bal oldalra csúszott. Állkapocscsont anatómiai helyzetben maradt. A leletanyag elemzése A feltárt, dokumentált sírok mindegyike tartalmazott valamilyen mellékletet. Viselet I. Fülbevaló Összesen 11 sírból került elő fülbevaló, amelyek közül egy férfi, két gyerek és nyolc női sírban volt, azaz a női sírok egyik legjellemzőbb lelete volt. 2' 1. Kerek, nyitott végű fülkarika 1.1 Kör átmetszetű, egyszerű fülbevaló karikák Ezüstből (1. veretes övvel eltemetett férfi sírban I db, 10. női sír), bronzból (13., 15. sírokban), illetve vasból (6. sír) készült darabok. A sima, kerek, kör átmetszetű huzalból készült karikák hosszú időn keresztül, nagy területen kedvelt díszek volt, de kronológiai jelentőséggel nem bírnak. 2. Gyöngydíszes fülbevalók A temető négy sírjából került elő gyöngycsüngővel díszített fülbevaló, amelyek közül a kerek karikájú, díszesebb példányok közül csak egy-egy darab volt a 4. és 5. sírokban 2 4, míg az egyszerűbb kivitelű hasonló fülbevalók párban kerültek elő a 17. sírban. Ugyancsak párba láttak napvilágot a 8. Hasonló csirkecsontok, valamint halszálkák kerültek elő az Ajka-Akácos u. 19. sír edényéből is. S. PERÉMI 2008, 117. 2 0 GARAM 1969, 229. 2 1 TÖRÖK 1998, 98., Sírok: 33., Taf. 84/4. és 44., Taf. 85/2.. valamint GARAM 1969, táblázat 212. 2 2 GARAM 1969, 235. 2' Csupán a 2., 9., 11. női és a 14. gyerek sírokból hiányoztak. A 16. sírból, a koponya jobb oldalán előkerült fülbevaló elkallódott. ' Hasonlóan egy darab volt az egyetlen aranyból készült, 12. sírból előkerült szőlőszemcsüngős fülbevalóból is. Gyaníthatóan nem divatról van szó, hanem a közösség asszonyainak korlátozott anyagi lehetőségeit jelzik. 77
