S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig
lenné vált és ezzel csődbe ment. A hitelezők kielégítése céljából - a városlődi községháza tanácstermében - 1927. év márciusában tartott árverésen a vállalat ingatlanainak többségét Iglauer István gépészmérnök, a Budapesti Szék és Faárugyár tulajdonosa, kisebb részét együttesen Ujtz Béla városlődi építkezési vállalkozó és Sági József városlődi plébános vette meg. A telekkönyvi nyilvántartás rendezetlensége miatt mindkét fél azt állította, hogy a vétellel övé lett a gyári épületek többségét magába foglaló ingatlanrész. Emiatt hosszadalmas, közel egy évig tartó vita keletkezett, ami végül mégis per nélkül zárult le azáltal, hogy Iglauer kivásárolta partnerei tulajdonrészét. A vita idején a kisebbségi tulajdonosok birtokolták és működtették a gyárat, folytatták a korongolást, valamint megfestették, majd mázazás után kiégetették az ott talált félkész edényeket. Az 1927-es évre azonban még mindig árnyékként vetült a közeli kislődi gyár buzgó, és meglepően színvonalas tevékenysége. Az átmeneti időszak jegyeinek meghatározása sok bizonytalanságot hordoz magában. Kézenfekvőnek látszik ugyan, hogy tovább használták az előző éra utolsó jegyét. Ebben az ismét csak rövid és a gyár üzemeltetői számára is csak ideiglenes tekinthető időszakban, talán néhány korábban használt, egyszerűbb jegyet másoltak át gumibélyegzőre, így ezek kerülhettek az ekkor gyártott díszés használati tárgyakra. Két ilyen példát is ismerünk: A jelzés leírása: gumibélyegzővel, zöld színnel pecsételt VÁROSLŐD felirat, csupa antiqua nagybetűvel. Egyéb jelzés: nincs Méret: 13x2 mm Használatának időszaka: 1927 k. Jele: VL 27. Használatának időszaka: 1927. Jele: VL 28. VÁROSLÖD VÁROSLŐD Ezzel a jeggyel is főleg tipikus, a gyár tevékenységére abszolút jellemző darabok készültek. A kevés újdonság is inkább a kor közízléséhez való igazodást jelzi. A másik jelzés néhány évvel korábbról merített: A jelzés leírása: VÁROSLÓD felirat, egy sorban, enyhén jobbra dőlő normál nagybetűkkel, gumibélyegzővel, zöld színnel pecsételve. A betűk aránya a szokványostól eltérően függőlegesen kissé elnyújtott. Egyéb jelzés: nincs Méret: 18x4 mm A jelzéssel készültek a városlődi hagyományokra építő darabok, de érdekesebb tárgyak is, pl. egy harminc centimétert meghaladó magasságú, faerezethez hasonlító mintázatú és színű váza. A vázán szerepel először a városlődi gyár harmadik kiegészítő jegye, egyben a második exportjegye. A jelzés leírása: MADE IN HUNGARY felirat, két sorban, normál kissé nyújtott nagybetűkkel, gumibélyegzővel, zöld színnel pecsételve. Egyéb jelzés: nincs Méret: 23.5 x 9.5 mm Használatának időszaka: 1927-40. MVLK 3' MADE IN HUNGARY Iglauer István elegendő tőkével rendelkezett ahhoz, hogy 1928. elején megvegye Csizmadiától a konkurens kislődi Pannónia gyárat is, ahol azután a gyártást beszüntette. (Később ugyanott kőagyagcső gyárat indított be.) Immár teljesen saját tulajdonú városlődi gyárát részvénytársaságként jegyeztette be, KőedényMajolika és Kályhagyár Részvénytársaság Városlőd cégnévvel. A részvénytársaság elnöke Iglauer István lett, míg a cég igazgatótanácsa családtagokból és a rokonságból (Dr. Iglauer Károly, Grofcsik János, később Delmár Béla) állt össze. A gyárat Iglauer unokaöccse, Grofcsik Andor vezette. Grofcsik János - tanári állását megtartva - ismét keramikus szakértői munkát vállalt. Iglauer a birtokba lépést követően szinte azonnal, 1928 elején belevágtak a felújítási munkálatokba. Elbontották a régi korongos-műhelyt, helyére kétemeletes üzemi épület épült, a masszamalmot és az égetőkemencéket teljesen átalakították és korszerűsítették. A megmaradó gyári épületeket tatarozták. A masszamalom meghajtására 13 lóerős vízturbinát építettek. Ennek zavartalan működése érdekében a Torna patak malomárkát kitisztították és rendezték. Üzembe helyeztek egy 25 lóerős gőzgépet is - a növekedő termelési volumen energiaigényének kielégítésére - valamint egy elektromos generátort, mely nappal a gépkorongokhoz, éjjel a világításhoz szolgáltatta a villamos áramot. Városlődöt 1932-ben kapcsolták be az országos elektro222
