S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig

Szintén kiemelkedően nívós darab a hajókat ábrázoló kávéskanna (6. ábra). Anyaga, festése szinte porcelán minőségű. Szépek ornamentális díszei a nyakon és a kiöntőn, testének két oldalán és a fedélen megjelenő vitorlás hajó pedig ritkaságnak számít a magyar gyárak motívumkincsében. Méretbeli párja, azonos forma mellett, teljesen más stílusban festett (7. ábra). A festés megcsúszott a máz alatt, ezért a kép kissé „szellemképes" lett. Felülete szemcsésebb, anyaga kicsit durvább, összességében az elsőnek csak haloványabb árnyéka. A kiállítási minőségű darabok sorát gazdagítja a pávakakast és fácántyúkot ábrázoló dísztál (8. ábra). A pávakakas színes tollazata miatt mindig hálás téma. Esetünkben a festő kitűnően megoldotta a dekorativitás mellett a kompozíció egyensúlyban tartását is. Mayer György irányítása alatt nyert teret Városlődön az a sajátos formakincs, melyet a szakirodalom összefoglalóan törökösnek aposztrofál, és általában Zsolnay Júlia pécsi tevékenységéből eredeztet. Amennyiben ez a feltételezés helytálló, úgy bizonyára a városlődi gyár az első, mely magáévá tette ezt az irányzatot, hiszen már a 80-as évek legelején, még Mayer György jelzésével megjelennek a „törökösen" díszített tárgyak. A hagyományok ezeknél is jól kitapinthatók, úgymint a sötét színek, a kék dominanciája és az aszimmetria. Korsók, tálak, tányérok készülnek ezzel a szertelenül burjánzó növényi szárakból, levelekből, stilizált, a természettel nem, vagy nehezen azonosítható virágokból összeálló mintával, nagy hatást gyakorolva a gyár későbbi évtizedeire, sőt a hollóházi és telkibányai gyár egyes termékeire is. E minta emblematikus darabja egy nagyméretű peremes tálca, mely minden sajátosságot egy tárgyon összpontosít (9. ábra). Természetesen ebben az időszakban is készültek más tárgytípusok, korsók, kancsók, kulacsok, bokályok, egyszerűbb, paraszti háztartásokba szánt mélytányérok, az ún. „paraszttányérok", és kisebb igénnyel festett, olcsóbb háztartási edények, emléktárgyak. Ebben a periódusban is készült néhány máz felett festett tárgy, mely Városlődre sem ekkor, sem később egyáltalán nem jellemző. E tárgyak a technikából adódó halvány színkezelése nem illeszkedik a többi termék sorába, és érdekes módon festési stílusuk is jobban hasonul a máz feletti festés hollóházi, telkibányai, miskolci párhuzamaihoz. Valószínűleg a korszak utolsó éveiben egyes tányérokon a peremdísz, sőt néha már a főmotívum is teljesen sablonnal készült. Ezek mintája, kidolgozása és színhasználata leginkább egy wilhelmsburgi tányérhoz hasonlítható, sőt esetenként akár azzal össze is téveszthető! (Az ausztriai Wilhelmsburgban óriási szériában készültek magyar motívumokkal, piros-fehér-zöld zászlókkal, szalagokkal túlzsúfolt, igénytelen, szinte kizárólag sablonos festésű tányérok, melyek kedvezményes szállítási tarifák mellett féláron, harmadáron özönlöttek be Magyarországra.) Mielőtt áttérnénk a második jelzés ismertetésére, megemlítendő, hogy a VL l-es jegy előfordul a G után levő pont nélkül is. Sokszor a pont csak igen halvány (kis bemélyedésű), de néha egyértelműen látszik, hogy pont nem is tartozott a nyomódúchoz. (A „G" betű erősen benyomott, a mellette levő pont mégse látszik, azaz nem is volt rajta a dúcon.) Ennek ellenére ezt a variánst nem tekinthetjük önálló jegynek, sőt még változatnak sem. A városlődi gyár fennállása során számos olyan jelzést használt, melyen kizárólag csak a helységnév szerepel, a legkülönbözőbb betűtípusokkal. Ezek elhelyezése a különböző korszakok között kizárólag stíluskritikai alapon történhet. Az első ilyen jegy mindjárt Mayer György korszakával hozható kapcsolatba: Ezt a jegyet talán a kisebb igénnyel készült tárgyakon alkalmazták, bár az előző tárgycsoportban is láthattunk néhány igénytelenebb dísztárgyat. A jegy leírása: benyomott VAROSLOD felirat, csupa antiqua nagybetűvel. Egyéb jelzések: benyomott arab számok a jegy környezetében. Méret: 19x2, vagy 22 x 2.5 mm Az alkalmazás időszaka: feltehetően 1866-84. Jele: VL 2. VÁROSLŐD A jegyet hordozó tárgyak többségének egzakt párhuzama megtalálható a VL I -es jeggyel jelzett tárgyak között. Bécsi rózsa szólóban és párban, kakas kaszával és gereblyével, stb. Természetesen itt is előfordulnak nem szokványos dekorok, pl: kézzel festett kék szőlőleveles peremű tányér, vagy minőségi darabok: bokály kakassal, mely tapintható párhuzamokkal rendelkezik hollóházi és miskolci tálakra festett társaival. A Mayer-féle gyár első periódusát záró jegy kézírással készült, méghozzá ecsettel és arany festékkel. A jegy leírása: vékony ecsettel írt Városlőd felirat, nagy kezdőbetű mellett kis betűkkel, arany színnel. 212