S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

KISS Gábor Iván: A városlődi keménycserépgyár edényjegyei a Mayer korszak kezdetétől a gyár megszűnéséig

Szintén kiemelkedően nívós darab a hajókat áb­rázoló kávéskanna (6. ábra). Anyaga, festése szinte porcelán minőségű. Szépek ornamentális díszei a nyakon és a kiöntőn, testének két oldalán és a fedélen megjelenő vitorlás hajó pedig ritkaságnak számít a magyar gyárak motívumkincsében. Méretbeli párja, azonos forma mellett, teljesen más stílusban festett (7. ábra). A festés megcsúszott a máz alatt, ezért a kép kissé „szellemképes" lett. Felülete szemcsésebb, anyaga kicsit durvább, összességében az elsőnek csak haloványabb árnyé­ka. A kiállítási minőségű darabok sorát gazdagítja a pávakakast és fácántyúkot ábrázoló dísztál (8. ábra). A pávakakas színes tollazata miatt mindig hálás téma. Esetünkben a festő kitűnően megoldot­ta a dekorativitás mellett a kompozíció egyensúly­ban tartását is. Mayer György irányítása alatt nyert teret Városlődön az a sajátos formakincs, melyet a szak­irodalom összefoglalóan törökösnek aposztrofál, és általában Zsolnay Júlia pécsi tevékenységéből eredeztet. Amennyiben ez a feltételezés helytálló, úgy bizonyára a városlődi gyár az első, mely magáévá tette ezt az irányzatot, hiszen már a 80-as évek legelején, még Mayer György jelzésével meg­jelennek a „törökösen" díszített tárgyak. A hagyo­mányok ezeknél is jól kitapinthatók, úgymint a sötét színek, a kék dominanciája és az aszimmetria. Korsók, tálak, tányérok készülnek ezzel a szerte­lenül burjánzó növényi szárakból, levelekből, stilizált, a természettel nem, vagy nehezen azono­sítható virágokból összeálló mintával, nagy hatást gyakorolva a gyár későbbi évtizedeire, sőt a holló­házi és telkibányai gyár egyes termékeire is. E min­ta emblematikus darabja egy nagyméretű peremes tálca, mely minden sajátosságot egy tárgyon össz­pontosít (9. ábra). Természetesen ebben az időszakban is készültek más tárgytípusok, korsók, kancsók, kulacsok, bokályok, egyszerűbb, paraszti háztartásokba szánt mélytányérok, az ún. „paraszttányérok", és kisebb igénnyel festett, olcsóbb háztartási edények, em­léktárgyak. Ebben a periódusban is készült néhány máz felett festett tárgy, mely Városlődre sem ekkor, sem később egyáltalán nem jellemző. E tárgyak a technikából adódó halvány színkezelése nem illeszkedik a többi termék sorába, és érdekes módon festési stílusuk is jobban hasonul a máz feletti festés hollóházi, telkibányai, miskolci pár­huzamaihoz. Valószínűleg a korszak utolsó éveiben egyes tá­nyérokon a peremdísz, sőt néha már a főmotívum is teljesen sablonnal készült. Ezek mintája, kidolgo­zása és színhasználata leginkább egy wilhelmsburgi tányérhoz hasonlítható, sőt esetenként akár azzal össze is téveszthető! (Az ausztriai Wilhelmsburgban óriási szériában készültek magyar motívumokkal, piros-fehér-zöld zászlókkal, szalagokkal túlzsúfolt, igénytelen, szinte kizárólag sablonos festésű tányé­rok, melyek kedvezményes szállítási tarifák mellett féláron, harmadáron özönlöttek be Magyaror­szágra.) Mielőtt áttérnénk a második jelzés ismertetésére, megemlítendő, hogy a VL l-es jegy előfordul a G után levő pont nélkül is. Sokszor a pont csak igen halvány (kis bemélyedésű), de néha egyértelműen látszik, hogy pont nem is tartozott a nyomódúc­hoz. (A „G" betű erősen benyomott, a mellette levő pont mégse látszik, azaz nem is volt rajta a dúcon.) Ennek ellenére ezt a variánst nem tekint­hetjük önálló jegynek, sőt még változatnak sem. A városlődi gyár fennállása során számos olyan jelzést használt, melyen kizárólag csak a helységnév szerepel, a legkülönbözőbb betűtípusokkal. Ezek elhelyezése a különböző korszakok között kizá­rólag stíluskritikai alapon történhet. Az első ilyen jegy mindjárt Mayer György korszakával hozható kapcsolatba: Ezt a jegyet talán a kisebb igénnyel készült tár­gyakon alkalmazták, bár az előző tárgycsoportban is láthattunk néhány igénytelenebb dísztárgyat. A jegy leírása: benyomott VAROSLOD felirat, csupa antiqua nagybetűvel. Egyéb jelzések: benyomott arab számok a jegy környezetében. Méret: 19x2, vagy 22 x 2.5 mm Az alkalmazás időszaka: feltehetően 1866-84. Jele: VL 2. VÁROSLŐD A jegyet hordozó tárgyak többségének egzakt párhuzama megtalálható a VL I -es jeggyel jelzett tárgyak között. Bécsi rózsa szólóban és párban, kakas kaszával és gereblyével, stb. Természetesen itt is előfordulnak nem szokványos dekorok, pl: kézzel festett kék szőlőleveles peremű tányér, vagy minőségi darabok: bokály kakassal, mely tapintha­tó párhuzamokkal rendelkezik hollóházi és miskol­ci tálakra festett társaival. A Mayer-féle gyár első periódusát záró jegy kéz­írással készült, méghozzá ecsettel és arany festékkel. A jegy leírása: vékony ecsettel írt Városlőd felirat, nagy kezdőbetű mellett kis betűkkel, arany színnel. 212

Next

/
Thumbnails
Contents