S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PILIPKÓ Erzsébet: A nemzeti emlékezés motívuma Ányos Pál költészetében

magyarabbak voltak. Míg a jezsuitáknál tiltva volt a magyar beszéd, addig a pálosok tanrendszerében a magyar nyelv tanítása kiemelt helyen szerepelt. Ezt a célt s a magyar érzés ápolását szolgálták a magyar nyelven előadott iskolai színjátékok is. Az egyetlen magyar eredetű rend nem tagadta meg eredetét és hazafias hagyományait. Tehát veszprémi és pápai tanulóévei alatt Ányos Pál értelmi és érzelmi világa egyaránt gazdagodott. E két iskola hazafias szellemének köszönhetően nemzeti érzései elmélyültek, tudatosodtak. Ányos 1772. október 15-én lépett be a pálos rendbe," s addigi keresztnevét a rend védőszentjének, Egyiptom híres remetéjének nevével cserélte fel, A „beöltözés" után a márianosztrai kolostorba került mint novícius. Itt találkozott később Virág Benedekkel (aki szintén belépett a rendbe), s kötött egy életre szóló barátságot vele. Egyéves márianosztrai tartózkodás után került sor az első fogadalomtételre, amelynek azonban még nem volt kötelező ereje. Ezt követően Pápán egyéves filozófiai tanfolyamon vesz részt," miután a rendfőnök a nagyszombati (9. ábra) egyetemre rendelte tanulni. Ez a kitüntetés csak a legtehetségesebb rendi növendékeknek járt. 1776-ban a húszéves ifjú „doktor philosophiae," a bölcselkedés doktora lett. 1777-ben Nagyszombatból Budára helyezik az egyetemet, Ányos öt esztendeig itt tanulja a teológiát. Legboldogabb évei ezek. A papi hivatása mellett a költészet elhivatottságát is érzi a lelkében. Ez utóbbiban minden bizonnyal a testőr írók, az irodalomtörténet-írásból franciásnak nevezett iskola művei, de elsősorban Barcsayval történő személyes ismeretsége játszották a legnagyobb szerepet. Ezzel a barátsággal egy új világ tárult fel az addig kolostor falai közt élő Ányos előtt. Elkápráztatták Báróczy és Bessenyei hazaszeretetet kifejező írásai, amely érzések a budai évek alatt mélyültek el lelkében. A férfivá és költővé érés csöndes folyamatáról a barátaihoz írott levelei tanúskodnak. Fiatalkora ellenére tisztelet övezte kortársai között, a Bessenyei által szervezett „Hazafiúi Magyar Társaság" titkárának választották, amely egyesület a magyar nemzeti műveltség fejlesztését volt hivatott szolgálni. 1781 őszén Ányost a rend egy nyitrai faluba, Elefántra küldi." Egyes életrajzírói szerint büntetésből," mert a rend vezetői megsokallták „hazafias buzgóságát" és sűrű levelezését a testőr írókkal, míg más biográfusai, így Császár Elemér tényekre alapozva azt állítja, nincs rá példa, hogy a hazafias érzelmeiről és szabad gondolkodásáról ismert szerzetben a hazafias buzgóságot valaha is üldözték volna.'

6 Szerinte Ányos Nyitraelefántra történő áthelyezésének olyan egyszerű okai voltak, hogy Budán befejezte egyetemi tanulmányait, s a rend nem tehetett egyebet, mint hogy tanárnak alkalmazza valamelyik gimnáziumában, vagy tovább képezze hitszónoknak. Ányost ez utóbbi hivatásra szánták, s mivel a rendnek Budán nem volt kolostora, természetszerűen csak a vidék jöhetett szóba. Ugyanakkor a pálos rend alapjában véve remete szerzet, amelyeknek tagjai eleinte barlangokba elvonulva kontemplativ, elmélkedő életet folytattak. Idővel, mikor a viszonyok megváltozásával a pálos szerzet hivatása is módosult, a régi hagyományok emlékére elküldték tagjaikat egy-egy évig remetéskedni valamelyik elhagyatottabb rendházukba. Császár elméletét megerősíti az a tény, hogy Ányos minden levelében „remetéskedés" néven emlékszik meg elefánti tartózkodásáról.' Ányos elefánti tartózkodása idején igazi szentimentális költő. Már korábban megismerkedik a franciások irodalmi alkotásain kívül a német, illetve német közvetítéssel az angol irodalommal. De nem követi azokat szolgai módon, nem is fordítja, csupán saját érzelmeit erősíti rokonlelkű költőtársai érzelmeivel, irányítást keres műveikben. Irodalomtörténészek Ányost a „fájdalom költőjének" nevezik, akinek sajátos műformája az elégia. Az elégia a legszubjektívebb műfaj, amely az elődöktől mindig független marad, mert az igazi költői tehetségek azt az érzést éneklik meg, amely az ő belső sajátjuk. Ányos Pál a fájdalmas érzések és hangulatok egész skáláját tudta megszólaltatni ebben a műfajban." ; CSÁSZÁR 1912., 42. 1 Ányosnak ezt a második pápai tanulását egyedül Császár Elemér említi, s ezt adatokkal támasztja alá. CSÁSZÁR 1912., 47. ' MÁRTONVÖLGYI 1994., 104-143. Kelemen Béla Csapiárt idézi erre vonatkozóan, KELEMEN 1906. 16-17. ' CSÁSZÁR 1912., 139. ' CSÁSZÁR 1912., 140. 1 CSÁSZÁR 1912., 156. 168