S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PILIPKÓ Erzsébet: A nemzeti emlékezés motívuma Ányos Pál költészetében

PILIPKÓ ERZSÉBET A NEMZETI EMLÉKEZÉS MOTÍVUMA ÁNYOS PÁL KÖLTÉSZETÉBEN

1 „Szerette az etnberiséget és nemzetét, mint kevesen, csalódott úgy, mint csak kevés netnes lélek csalódbatik, ba valakiről, úgy róla elmondhatjuk, hogy szíve vérével írta költeményeit." (Koltai Virgil: Ányos Pál élete és költészete) Ányos Pál, a felvilágosodás korának egyik legnagyobb költője, pálos rendi szerzetes, Veszprémben a Vár utcai ferences templom kriptájában van eltemetve. „Ott fekszik a franciskánusoknál" - írja róla Batsányi.

2 A templom falán emléktábla (I. ábra) őrzi nevét a következő felirattal: „Ezen emléktáblát a Kegyestanítórendi Főgymnásium hazafias kegyelete állította ÁNYOS PALnak 1756-1784. nemzeti irodalmunk egyik lelkes úttörőjének, a fájdalmas szavú költőnek a buzgó pálos tanárnak porai fölé 1902 május havában. Legyen hirdetője nevének." Közel két és fél évszázada annak, hogy Ányos Pál nincs közöttünk, de a megfogalmazott gondolatai, megfogalmazott érzései ma is hatnak ránk, ma is aktuálisak, „...nagyon úgy tetszik, a mának szól" mondja róla Tandori Dezső.' Az elmúlt évszázadokban sokféle Ányos Pál-interpretáció született

4, a pálos rendi tehetséges szerzetes-költő rejtélyesnek tűnő életével, korai halálával s főleg költészetének őszinteségével korán kivívta az irodalomtörténet-írók figyelmét. Pályafutását a kortársak és az utókor irodalmárai nagyon különbözőképpen értékelték. A fiatalon elhunyt költő

5 - akit a magyar szentimentalista líra képviselőjeként tart számon az irodalomtörténet - műveinek első kiadója és életrajzírója a magát tanítványnak valló kortárs költő, Batsányi János.

6 (2. ábra) Batsányi nemzeti-kulturális érdekű tettként éli meg Ányos műveinek összegyűjtését és megjelentetését. Az általa szerkesztett gyűjtemény 1798-ban jelent meg Bécsben. Alapműnek számít a későbbi szakirodalom számára is, hiszen az utókor nagyrészt tőle veszi az Ányosra vonatkozó különböző adatokat. Batsányi röviden ismerteti Ányos életét, külsejét is leírja, s közli összegyűjtött költeményeit. Az életrajzi adatokat nem hozza összefüggésbe a költői alkotásokkal. S bár több versbe „belejavít" („megegyengettem a hibás verseket"

s - írja), arra figyel, Elhangzott „A pálos rend emléknapja" c. konferencián 2009. április 16-án. Az előadás tisztelgés kívánt lenni a magyar irodalom egyik legtragikusabb sorsú költője előtt. 2 BATSÁNYI 1798. 18. ' TANDORI 1994. 207. A Veszprémben működő Vár ucca tizenhét Irodalmi Műhely méltó módon ápolja az Ányos örökséget. Ld. GÉCZI (szerk.) 1994. 214., BRASSAI 1997. 45-53., SEBŐ 2008. 236-240., SEBŐ 2012. 80-86., JANKOVICS-SCHILLER 2008. 4 A következőkben Zwickl Erika: Ányos Pál-interpretációk c. tanulmányát vettem alapul. ZWICKL 1994. 49-50. 4 „...végső soron az egész magyar poézis tragédiája volt, hogy ezt a szépreményű pályát derékba törte a halál." LŐKÖS 1984. 6. 4 Batsányi 1776 és 1779 között a veszprémi piarista gimnázium diákja volt. Az épület falán ma is emléktábla őrzi a nevét. BATSÁNYI 1798. Endrődi Sándor a „magyar költők egyik legkitűnőbb kiadványának" tartotta, szerinte „ez az első magyar valódi kritikai kiadás", ENDRŐDI 1883. 10. 8 BATSÁNYI 1798. 9-10. 165