S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)
REGENYE Judit - T. BIRÓ Katalin: Pápateszér - Állomás-dűlő neolitikus telep feltárása
települési réteget. A pápateszéri táltöredékek előkerülése azért fontos, mert segít a lengyeli kultúra legkésőbbi horizontjának megismerésében. Füzikéit a Szentgál körüli telepek közül a későbbiek közé tartozik, a pápateszérihez hasonlóan valószínűleg itt is a kultúra legkésőbbi horizontjával van dolgunk. A kőnyersanyag előfordulásokat kutatva Zirc, Porva környékén, a Magas-Bakony völgyeiben a lengyeli kultúrának felszíni gyűjtésből olyan késői lelőhelyeit ismertük meg, melyek felvetették a középső rézkorral való kapcsolat lehetőségét. Nem véletlen, hogy éppen a nyersanyagforrások közvetlen környezetében találjuk meg a lengyeli kultúra továbbélő lelőhelyeit. Kőanyag Pápateszér- Állomás-dűlő lelőhelyről, a feltárás összterületéhez képest, viszonylag szerény kőanyag került elő (410 darab, 1. táblázat, kőeszköz intenzitás adatok). Ennek fő oka, hogy megelőző feltárás révén, csak a gázvezeték nyomvonalába eső objektumok feltárására volt mód (a feltárt felület mindössze kb. 10%-án tapasztaltunk telepjelenségeket) és a lelőhelyen a humusz egységesen eltávolításra került. Az előkerült 410 darab megoszlása: pattintott kőeszköz (387 db, 94%), csiszolt kőeszköz (4 db, 1%), szerszámkő (19 db, 5%). Ez a kép megfelel az eddig ismert bakonyi későneolit lelőhelyek átlagának (2. táblázat). A begyűjtésnél nem történt semmilyen szelektálás, tehát - a szükséges humuszolástól eltekintve - a kőanyag eredeti összetételén nem módosítottunk. A leletanyag egységesen a lengyeli kultúra II. és III. fázisára keltezhető; a kerámia vizsgálata alapján a 4., 21 és 22. objektumok esetében felmerül a középső neolit (DVK) keltezés lehetősége is. Az objektumok közül kőeszközben kiemelkedően gazdag a 20/1 objektum, és jelentős a 9. objektum kőeszköz mennyisége is. Az objektumonkénti megoszlást, a főbb típusok szerint, a 3. táblázat mutatja. Az adatfelvétel a főbb típus/nyersanyag csoportoknak megfelelően készült. ' A típus-nyersanyag mátrix - a kőanyag méretének megfelelően közepesen gazdagnak mondható (4. táblázat). A típuscsoportok és nyersanyagcsoportok szerinti megoszlást összefoglalóan a 8. és 9. ábra mutatja, a darabszám és a (mért) súly összefüggésében. A leletanyag feltűnő jellemzői: mikropengék, (14-16. ábra) sok és nagyon elhasznált magkő (maradék) (13. ábra), viszonylag kevés és gyenge kidolgozású retusált eszköz (17-18. ábra), sok használt és kevesebb sarlófényes penge (14. ábra 22., 15. ábra 7., 20., 17. ábra 9., 18. ábra 4., 13.), nyelezési nyomok az eszközökön (14. ábra 7., 15. ábra 7., 18., 16. ábra 9., 18. ábra 18., 19. ábra 1., 20. ábra 2., 10., 22. ábra 5.). A retusált eszközök között leggyakoribb a vakaró (16. ábra 19., 20., 25., 26., 17. ábra l.,3., 5., 6., 18. ábra 2., 10., 14., 16., 17., 19. ábra 8.), a csonkított szilánk és penge (18. ábra 1., 4., 9., 11., 12.) és a trapéz (17. ábra 4., 18. ábra 13., 18., 19. ábra 3.) az egyszerű retusált pengék és szilánkok mellett. Helyi csiszolt kőeszköz gyártás bizonyítékai: nyersanyag, szilánk, félkész forma és csiszoló (12. ábra 1-4., 21. ábra 1-4.). Ennek a tevékenységnek a tényleges dimenzióit nem lehet megállapítani, mert a feltárás jellegéből adódóan csak egy keskeny sáv megismerésére volt mód. A szerszámkövek mennyisége jelentős. Ezek elsősorban őrlőkövek és csiszolókövek és ezek töredékei (22. ábra 1-3., 23. ábra 1-2., 4., 24. ábra 1.), valamint néhány kavics és ütőkő (23. ábra 3.). A nyersanyagspektrumban uralkodó a lelőhelyen helyi nyersanyagnak tekinthető bakonyi radiolarit (különösen sok hárskúti típus; (19. ábra 4-5., 7.)) és a teveli tűzkő (20. ábra 5-6.), viszonylag sok a szintén helyi (bakonyi liász) kova nyersanyag (20. ábra 7.). Egzotikus elemek: krakkói jura tűzkő (20. ábra 3.), lessini kova (14. ábra 20., 20. ábra 1.) (bizonytalan). A csiszolt kőeszköz anyag főként a lokálisnak tekinthető Balaton felvidéki-kisalföldi bazaltból készül, a gyártási hulladékok (nyersanyag, félkész forma, szilánkok, 12. ábra 1-2., 4.). A félkész balták között egy valószínűleg kovából pattintott „előformát" is találunk (12. ábra 3.). A szerszámkövek között különleges elem a nummulinás mészkőből készült csiszoló (23. ábra 1.). Az egységes jellegű leletanyag lehetővé és szükségessé teszi a kőeszköz anyag metrikus jellemzőinek vizsgálatát. 2 6 Ezt a típus és nyersanyag adatok függvényében tehetjük meg, a méretadatok és a mért tömeg alapján. A pápateszéri anyag nyers2 5 Részletesen ld. BÍRÓ 1998. 5-7 táblázatok. 2 6 BÍRÓ 2011a 12
