S. Perémi Ágota (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 27. (Veszprém, 2012)

PROHÁSZKA Péter: EGY 10 - 11. SZÁZADI BIZÁNCI „SZENTFÖLD" TÍPUSÚ EREKLYETARTÓ BRONZ MELLKERESZT TÉS HATÁRÁBÓL1

PROHÁSZKA PÉTER EGY 10-11. SZÁZADI BIZÁNCI „SZENTFÖLD" TÍPUSÚ EREKLYETARTÓ BRONZ MELLKERESZT TÉS HATÁRÁBÓL

1 Bevezetés A 10. században, közel háromszáz éves hiátus után a keresztek ismét megjelentek a Kárpátmedence leletanyagában. A honfoglaló magyarság kultúrájában és hitvilágában játszott szerepükkel és jelentőségükkel kapcsolatban eltérő, sokszor ellentmondó vélemények fogalmazódtak meg. Azon kérdést, hogy a keresztek megjelenése a keresztény vallásra való áttéréssel állhatott-e kapcsolatban, vagy éppen a kereszténység felvételének egyik jele lenne, mind a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A népvándorláskor kutatásának már az avarok esetében szembesülnie kellett azzal, hogyan értelmezze a sírok mellékletei között található kereszteket. Hogy az eltemetett személy pogány vagy keresztény volt-e, nagyban függhet a töbhi melléklettől, illetve a temetkezési szokástól. Ez esetekben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kereszt apotropikus vagy gyógyító szereppel is bírt, nem csupán a keresztényeknek, hanem a pogányoknak, akik számos tárgyat viseltek amulettként.

1 A 10. században a mellkereszteknek számos típusa és változata jelent meg a kárpát-medencei leletanyagban, melyeknek a honfoglaláskori sírokba való kerülését többféleképpen magyarázták.

4 Főként a bizánci egyház korai térítő tevékenységének nyomainak tartották őket, illetve kereskedelmi árúnak.

6 Ez utóbbi szerint apotropikus/gyógyító hatású amulettként vagy ékszerként kerültek viselőikhez. Ezen elképzelés ellen foglalt állást Révész Éva, aki utalt arra, hogy a keresztek nem lehettek kereskedelmi árúk, mivel szerinte kifejezői és jelzői voltak viselőik meggyőződésének és a kereszténységhez való tartozásának.

8 További lehetőségként vetették fel, hogy a szentföldi zarándoklatokkal állhatott kapcsolatban a Kárpát-medencébe kerülésük, és a Jeruzsálemből hazafelé tartó zarándokok hozhatták magukkal az ereklyetartó mellkereszteket." A kereszt és más keresztény szimbólumok az avarkorral ellentétben a honfoglaláskor művészetében alig játszottak szerepet. A bezdédi temető 8. sírjában talált tarsolylemez díszítésére ellenmondásos magyarázatok vannak.

1

0 A lemez közepén egy latin kereszt található, melyet négyszögben négy stilizált palmetta keretez, a körbefutó szegélyt háromlevelű csokrok ékesítik, a belső felületen fantasztikus állatalakok kerültek ábrázolásra.

1

1 A kereszt ebben az elrendezésben inkább apotropikus szimbólumként értelmezhető, semmint viselőjének a kereszténységhez való hitvallásként. A magyar kutatás már a Második Világháború óta foglalkozik a honfoglaláskori és középkori A tanulmány az OTKA K 84159 pályázat keretében készült el. 2 TÓM KA 2002. 216-217. 3 TÓM KA 2002. 216. 4 Lásd például: SZŐKE 1962. 62; LOVAG 1979; SZABÓ 1980; LOVAG 1980; LANGÓ- TÜRK 2004; RÉVÉSZ 2011. 3 BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953. 207-210; MORAVCSIK 1953. 104; SZŐKE 1962. 62; SZATMÁRI 1994. ' BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953. 207; SZŐKE 1962. 62; HORNLTKOVÁ 1999, 226 7 LANGÓ- TÜRK 2004, 400; LANGÓ 2010, 453. " RÉVÉSZ 2011. 193. ' LOVAG 1999. 8, II. BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953. 208-209. 1

1 HAMPEL 1905. Taf. 360 107