Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)
VIZI Márta: Kályhák a szigligeti várban. A keleti-középső háromosztatú ház kályhacsempéi
0.3. típus (6. ábra) Sík, erősen töredékes oromcsempe. 3 4 Középen angyalfej, oldalt szárnyas rész csatlakozik, de töredékesen. Vörösesbarna agyag. Zöld mázas. A csempe teljes méreteit nem lehet meghatározni. Lapvastagság: 0,4 cm. Kályharekonstrukció A szerencsés körülmények között megmaradt kályhaomladék csempéi alapján a következő kályhát lehetett rekonstruálni. 3 5 (7. ábra) A megmaradt kályhaalap (a kályhaalap külső szélén egy megmaradt tégla alapján feltehetőleg egy lekerekített szélű keskeny téglasáv húzódhatott) és a tüzelőfelület nagysága alapján számoltam ki, a különböző típusú csempék méreteit figyelembe véve, melyik típusból hány darab fér el egy sorban. A kályha hasáb alakú alsó részének magasságát a szoba és konyha között megmaradt falban lévő tüzelő- és füstelvezető nyílások elhelyezkedése határozták meg. 3 6 Ez a magasság (a sütőfelülettől: 80 cm) és a helyiség magassága (365 cm) meghatározta a kályha magasságát és a különböző részek egymáshoz viszonyított nagyságát. A csempetípusok nagyságrendje és a tüzelő- és fűtőnyílások által megszabott méretek alapján döntöttem el, hogy az alsó, hasáb alakú részen az alsó és a felső határoló párkányok (P.l. típus - 5. ábra) között három sor csempe lehet, fér el. (Mint mondtam, P.2. típusú sarokpárkányt ezidáig nem találtunk, a sarkokat éppen sima, sík típusból is lehet képezni. A P.3. típus feltehetőleg javítás miatt került be a kályhába.) A méretek miatt is két sort az L.l. típusból, sarkán az L.2 típusból (1. ábra) lehet rakni. A közöttük lévő sor a sarkon L.5. típusú sarokcsempéből (3. ábra), majd az L.9. (4. ábra) és L.6. (2. ábra) típusú csempékből állt váltakozva. Az L.4. és L.7. típusú csempék (2. és 4. ábra) - bár a mintát leszámítva síknak tekinthetőek, mint az alsó rész lapcsempéi - méretüket tekintve nem kerülhettek az alsó részbe. Ezért párhuzam alapján a toronyszerű rész első sorát alkották sokszögszerüen összerakva. 3 7 A felső hengeres részt az íves, L.3. típusú (1. ábra) csempékből rakták, két sort engedett meg a helyiség magassága, illetve a kályha aránya. A toronyszerű felső részt a K.l. típusú (6. ábra) íves párkánnyal keretelhették alsó és felső szélén. Javításkor használhatták fel a K.2. típust (6. ábra) A kályhát felülről az 0.1. típusú (6. ábra) csikóhalas, vázás, áttört párkány díszítette. (Az 0.2. és az 0.3. típusok korban szintén az 0.1. párkánytípus korával egyeznek meg, mégis azt gondolom a szárnyas angyalábrázolás, a máz és az anyag miatt, hogy valamivel későbbiek az 0.1. típus koránál, szintén a kályha javításakor használhatták fel ezeket a darabokat. Az ebből a típusokból talált kevés számú töredék is erre utal.) Az oromcsempék mögött elhelyezkedő kályhatető milyenségéről nincs adatunk. Van, ahol ezt a részt is csempével borították, Szigligeten erre utaló darabokat nem tudtam elkülöníteni. Minden valószínűség szerint egy enyhén domború, tapasztott részt készítettek a kályha lezárásául. A keleti háromosztatú ház északi szobájánajc kályhája véleményem szerint a XVI. század második felére, végére keltezhető. Amennyiben azokat az elemeket is figyelembe veszem, amelyek anyagukat, mázukat, mintakincsüket figyelembe véve véleményem szerint egy kicsit későbbi időszakra utalnak, inkább a XVII. század elejére határozható meg a kályha kora (0.2, 0.3. 3 8 és P.3. - 6. és 5. ábra). Ezek az elemek azonban inkább azt jelzik, hogy a kályha használatában bekövetkezett sérülések miatt olyan elemekkel javítottak, amelyek az új divatnak feleltek meg. Tudjuk más vidékek kályhaanyagából, hogy nem okozott gondot az, hogy a kályha javítását már más motívumú, újabb készítésű csempével végezzék el. A déli helyiség kemencéjének tapasztásából előkerült csempéket is (L.10-12. típusok - 5. ábra) a XVI. század második felére keltezhetjük. Párhuzamok a szigligeti vár kályhájához A szigligeti vár nyugati háromosztatú ház északi helyiségében feltárt kályha alapcsempéi alapján egyfajta tapétaszerü, egyszerű felületet ad. Nem találkozhattunk a nyugat-európai (főként osztrák, német területek gazdagabb birtokosai által készíttetett) kiemelkedő, művészi színvonalon, akár egyedileg készített ábrázolásokkal a csempéken. Címeres csempék sem kerültek elő eddig. Kizárólag nyomódúccal készített egyszerűbb centrális díszítésű és tapétamintás csempékkel találkozhatunk a vizsgált leletanyagban. Az ismertetett csempetípusok mindegyike egy-egy csempenegatívról készített nyomat. A csempék tiszta nyomatúak, a díszítmények határozott kontúrúak, tehát minden valószínűség szerint eredeti nyomódúcokkal készült példányok. Ezeket a negatívokat, mint ahogy az etei csempék kapcsán írtam, 3 9 egészen egyszerűen bizonyos kályhásmesterektől, akiknek műhelye foglalkozott kályhamodellek készítésével, 4 0 meg lehetett vásárolni, minden valószínűség szerint akár a vásárokban is. Nemcsak a nyomódúcokat árusították, 85
