Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)

BEVEZETÉS A közelmúltban, 2009-ben ünnepelték fennállásuk ezer éves évfordulóját Fejér, Pest (eredetileg Visegrád), Veszprém és Zala (eredetileg Kolon) megyék. A 13. század végén/14, század elején ugyanis - feltehetően tévesen 1009-re datálták Szent István király azon oklevelét, amely IV. Béla király 1259-es átiratában állott akkoriban Rád nemzetségbeli Benedek veszprémi püspök (1289-1311) és környezete rendelkezésére, s amelyben ezen megyék első írásos említése szerepel. Az oklevélben Szent István négy várat, Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád várát és azoknak megyéjét („.. .Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa, atque Albam civitates, Colon et Vyssegrad civitates...") rendelte a veszprémi Szent Mihály székesegyház alá, továbbá Veszprém megyében Kér falut, Fejér megyében Ősi, Kér, Berény és Füle falvakat, Kolon megyében Marcalfőt és Visegrád megyében Szentendrét adományozta Szent Mihály egyházának. A történetíróink által korábban, majd legújabban újra 1002re datált István király-féle oklevelet, általában, mint a veszprémi püspökség alapítólevelét szokták emlegetni. Jóllehet ezen oklevélben nem alapításról, hanem egy már meglévő püspökség joghatósági területének kijelöléséről és a püspökség megadományozásáról van szó. A veszprémi káptalani levéltár egyik 1342-ben kelt okleveléből értesülhetünk a szent király oklevélének hányatott sorsáról. Az Árpád-kor végi főúri pártharcok során, 1276-ban Csák Péter hadai feldúlták a rivális hatalmi csoporthoz tartozó, Héder nemzetségbeli Németújvári, másként Kőszegi Péter veszprémi püspök (1275-1289) székhelyét, kirabolták székesegyházát, valamint levéltárát is. Ekkor került István király oklevele, valamint IV. Béla király arról készített 1257-es átirata is, a fehérvári káptalan előtt, azokat 1342-ben, 10 márka jutalomért a veszprémi egyháznak visszaszolgáltató zegerjei (Zagorje, Varasd megye) fiatalember, György, nagyatyjának birtokába. így tehát az 1276 és 1342 közötti 66 éven át, ezen fontos dokumentum, valamint annak 1257-es átirata sem állt a veszprémi egyház rendelkezésére. Ezért vált szükségessé, hogy a 13. század végi zavaros időkben gondoskodjanak az igen fontos birtokjogokat igazoló oklevél hiteles másolatáról. Ez persze csak úgy volt lehetséges, ha az oklevélről akkor további másolat is rendelkezésre állhatott. Napjainkban csak a IV. Béla király-féle, 1257-es átirat 13. század végi, Bertalan püspök környezetében készült másolata található meg a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményében. Hogy Szent István eredeti oklevele és IV. Béla király 1257-es átíró oklevele mikor veszett el immár végérvényesen, nem tudjuk. Történelmünk során, az ismertetett oklevélnél időnként nem kevésbé hányatott sors jutott magának, a „szentistváni" alapítású Veszprém megyének sem. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2009. május 28-án a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának székházában (Veszprém, Vár utca 37.) egész napos rendezvénnyel kívánt megemlékezni 1000 éves megyénkről. Ennek a „Középkori régészeti és történeti kutatások az 1000 éves Veszprém megyében" című tudományos konferenciának a kéziratban is elkészült előadásait adja közre jelen múzeumi évkönyvünk. Veszprém, 2011. április havában Rainer Pál A kötet szerkesztője 7