Rainer Pál (szerk.): A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26. (Veszprém, 2011)
ZSOLDOS Attila: Vár, város, ispánság és megye - Veszprém az Árpád-korban
lehet az a veszprémi vásár, amely az 1055. évi tihanyi alapítólevél valamivel későbbi korból származó hátlapi feljegyzésében felbukkan. 12 0 A városi fejlődés másik biztos mutatójára, a kézműipar jelenlétére is vannak adataink: 1295-ben ugyanazon oklevél említ egy veszprémi vargát (sutor) és egy ötvöst (iaurifaber). 121 A kedvező feltételek közül jó néhány adott volt tehát Veszprémben. Felmerülhetne persze, hogy a település püspöki székváros volta akasztotta meg a teljes értékű városi élet kibontakozását, ha nem tudnánk, hogy Győr, 12 2 Nyitra 12 3 és Zágráb 12 4 is kapott városi kiváltságokat. Önmagában tehát Veszprém püspöki székváros volta nem jelenthetett volna akadályt. Az viszont annál inkább, hogy a város lakosságára utaló adataink között egyetlen olyat sem találunk, amely hospesek jelenlétére utalna, jóllehet köztudomású, hogy elsősorban ezek a külföldről beköltöző vendégtelepesek voltak azok, akiknek kiváltságai a nyugat-európai értelemben vett, önkormányzattal rendelkező városi lét alapjait megvetették az Árpád-kori Magyarországon, amint az például a közeli Fehérvár esetében jól dokumentálható. A hospesek letelepedése önmagában persze, nem jelentett garanciát a városi fejlődés kibontakozására, hiszen két másik püspöki székvárosban, Pécsett 12 5 és Váradon 12 6 is kimutatható jelenlétük, s e települések mégsem kaptak soha városi kiváltságlevelet. A vendégtelepesek hiánya azonban még a kiváltságolás lehetőségétől is megfosztotta Veszprémet: egyszerűen nem voltak a településnek olyan lakosai, akiknek a kiváltságolása révén elindulhatott volna Veszprém a várossá alakulás útján. Veszprém ily módon megmaradt olyan, a városi szerepnek sok tekintetben megfelelő, s egy nagyobb régió természetes központjául szolgáló, ám kiváltságlevéllel nem rendelkező, s így jogi értelemben városnak nem számító településnek, mint amilyen - előző példáinknál maradva - Pécs vagy Várad is volt. JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK ÁUO = WENZEL G. (közzéteszi): Árpád-kori új okmánytár Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I—XII. (Mon. Hung. Hist. Dipl.) Pest, Budapest 1860-1874. BARTA - BARTA 1993 = Ifj. BARTA J. - BARTA G.: III. Béla jövedelmei. Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről. Századok 127 (1993) 443M44. BÓNA 1995 = BÓNA I.: Az Árpádok korai várairól. 11-12. századi ispáni várak és határvárak. Debrecen. CD = Georgius FEJÉR (stud, et op.): Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XII. Budae, 1829-1844. CDCr = Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II-XV. Collegit et digessit Tade Smiciklas. Zagrabiae 1904-1934. CDES = Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I— II. Ad edendum praeparavit Richard Marsina. Bratislavae 1971-1987. CSÁNKI 1890-1913 = CSÁNKI D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I— III., V. Budapest. DHA = Diplomata Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia I. (ab anno 1000 usque ad annum 1131) Edendo operi praefuit Georgius Györffy, adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 1992. DOMAHIDI 1956 = DOMAHIDI SIPOS Z.: A „Keresztény Urak adománya." Magyar Nyelv 52 (1956)384-387. ENGEL 1996 = ENGEL P.: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 5.) Budapest. ENGEL 2001 = ENGEL P.: Magyar középkori adattár Magyarország világi archontológiája 1301-1457. Középkori magyar genealógia. Budapest, 2001. [CD-ROM] FEJÉRPATAKY 1885 = FEJÉRPATAKY L.: A királyi kancellária az Árpádok korában. Budapest. GÁRDONYI 1915 = GÁRDONYI A.: A magyar királyné udvari kancelláriája az Anjouk alatt. Turul 33 (1915) 64-65. GÁRDONYI 1936 = Budapest történetének okleveles emlékei I. [1148-1301]. Csánki Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. Budapest. GLASER 1929 = GLASER L.: Dunántúl középkori úthálózata. Századok 63 (1929) 139-167., 257285. GLASER 1937 = GLASER L.: Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. Cegléd. 18
