Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
részt vettek a Veszprémből küldött katonai alakulatok, a Balatonfűzfőn állomásozó légvédelmi tüzérség erői és az üzemekben működő nemzetőrség egy része. Az akció nem járt sikerrel, a rendbontást elkövető személyeket nem találták meg. 100 A balatonfűzfői vadászfegyver tulajdonosokat a Balatonalmádi Rendőrkapitányság képviselői értesítették arról, hogy puskáikat a megyei rendőrkapitányság rendelete értelmében le kell adni a hatóságoknak. Az érintett három személy a felszólítást követően lőfegyvereit beszolgáltatta a kijelölt helyen. 101 A község területén egy kisebb csapatmozgás zajlott le ezekben a napokban. A falu mellett lévő Máma tetőről 1956. október 30-án visszarendelték a Danuvia laktanyába az ott állomásozó légvédelmi üteget. A művelet végrehajtása során semmilyen atrocitás nem történt. 102 A forradalom során történt egy érdekes rablási kísérlet Balatonfűzfőn. Egy ismeretlen személy megpróbált lefoglalni egy motorkerékpárt a községben található népboltból. A 88-as számú üzlet vezetője nem adta ki a kért műszaki cikket, azonban az elkövetőnél lévő hamis dokumentumot lefoglalta. 103 A községben az első incidensre 1956. november 2-án került sor. Ekkor a szentkirályszabadjai repülőtéren állomásozó szovjet egységek megszállták a település határában található 1. sz. karsztkutat, amely laktanyájuk vízellátását biztosította. 104 A helyszínre érkező nemzetőröket a vízművet őrző szovjet katonák figyelmeztető lövések leadásával elzavarták. 105 3.3. A forradalom során alakult ifjúsági szervezetek és azok tevékenysége A gyártelepen a DISZ helyi szervezetének megbízásából 1956. október 30-án kezdte el a Petőfi Kört szervezni Fekete Károly. Az új szervezet feladata lett volna azoknak a politikai és gazdasági kérdéseknek a megtárgyalása, amelyek meghatározták az üzem sorsát. Az alapítók elképzelése szerint, az üzemben lévő szakemberek készítettek volna egy tervezetet arról, hogy az üzem a jövőben milyen profilváltást hajtson végre. Ezt végül a gyár dolgozóival közösen döntötték volna el egy nyílt gyűlésen. 106 A Petőfi Kör első előadását 1956. november l-jén tartotta meg. Ezen az előző héten budapesti kiküldetést teljesítő Andiska Viktor üzemvezető számolt be a fővárosban szerzett tapasztalatairól. 107 Két nappal később egy vitaestet rendezett a szervezet, ahol az országban kialakult helyzetről cseréltek véleményt a jelenlévők. Terveztek egy harmadik rendezvényt is, amelyre Zoltai Ferenc üzemvezetőt már fel is kérték előadónak, azonban ezt a szovjet csapatok bevonulása miatt már nem rendezték meg. 108 A Petőfi Kör megalakulásával egy időben kezdték el szervezni az üzemen belül működő Ifjúsági Forradalmi Bizottságot. Az első gyűlés 1956. október 31-én a Nitrokémia lövöldéjének mérőszobájában zajlott le. Ezen jelen voltak: Mihályfi István, Fülöp Ferenc, Hegyeshalmi László, Pócz Pál és Horváth Gyula. 109 Két nappal később a helyi mozi épületében tartotta a szervezet alakuló ülését, amelynek jegyzőkönyve teljes egészében ránk maradt. A gyűlésen a következő fontosabb határozatokat hozták 110 : - Bejelentették az Ifjúsági Forradalmi Bizottság megalakítását és annak elnökéül Pócz Pált választották meg. A már működő Petőfi Kör vezetőjét, Fekete Károlyt megerősítették tisztségében. - Az új szervezet megerősítette a településen működő munkástanács addigi rendelkezéseit. Ez a napirendi pont külön kitér a vállalatoknál történt leépítések tárgyalására. Az Ifjúsági Forradalmi Tanács tagjai egyetértésüket fejezték ki a leváltott emberek személyével kapcsolatban, de felhívták a figyelmet arra, hogy a forradalmi szervezetek nem válhatnak az önbíráskodás és a személyes bosszúállás eszközévé. A gyűlésen résztvevők ugyanis azt tartották a forradalom szempontjából kívánatosnak, hogy az érintett személyek független bíróság előtt feleljenek cselekedeteikért.
