Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
szürke, fehér falfestménytöredékek a templombelső díszítéséről tanúskodnak. 29 A templom-együttesből a templom készült el először, majd valószínűleg a sírkamra és ehhez vagy a sírkamrával egyidejűleg a D-i csarnok. A templom és az előcsarnok Ny-i fala alapozásban jelentősen elválik egymástól. A félköríves sírkamra É-i fala, a bolygatások ellenére is jól láthatóan, később készült a szentélyfalnál. A csarnok DNy-i és DK-i sarkát egy-egy támpillér erősítette, amelyek mérete 45 cm x 40-45 cm, ill. 50 x 50-55 cm. A DK-i kissé ívesen csatlakozik a D-i falhoz. Mindkettő a falakkal egyidejűleg épült. A sírkamrába lépcső vezetett, amelyből a támfalat és öt lépcsőfokot lehetett megfogni. Az 1., 2., és a 3. fok egy kőtömbből készült, az alsó kettőt apró kövekre fektetett keskenyebb kőlapokból alakították ki. A legfelső lépcsőfok 1-2 cm-rel volt lejjebb a templom D-i falának alapozás indításánál. (41-42., 44-45. ábra) A sírkamra alja és az ötödik lépcsőfok között mutatkozó különbséget vagy egy további, az ásatások idejére elpusztult fokkal vagy rézsűvel hidalták át. (21. ábra) Mivel a római kori fal a lépcső alatt fut, vagy futhatott eredetileg K felé tovább, lehet, hogy az ásatás idejére már csak néhány kőből álló törmelékként jelentkező fal ill. annak egy része képezhette a hiányzó lépcsőfokot. A lépcső előtt két, egymástól 40-50 cm-re elhelyezkedő, 25 cm átmérőjű kerek, sötét betöltésű folt mutatkozott, amelynek akár a lejárat megoldásában lehetett szerepe. A lépcsőtől a sírkamra közepe felé köves, laza murvás, nagy kövekkel betöltött beásás indul. Ugyancsak a sírkamrában került elő egy bevésett kereszttel díszített, nagyjából háromszög alakú sírkő 3 ". (44., 60. ábra) Az ásatás területéről összesen három, hasonlóan elnagyoltan kidolgozott, bevésett/faragott kereszttel jelölt sírkő került elő. A másik kettő a D-i körítőfal szakasz mellett (3. kutatóárok) ill. az 1. kutatóárok D-i széle melletti törmelékből került elő 31 . (58-59., 61. ábra) A sírkamrát Ny-on egy keskenyebb, nagyon hiányos, 35-40 cm széles fal zárta le. A sárga habarccsal rakott Ny-i fal és az előcsarnok K-i falának közét földdel töltötték ki. A sírkamra és a csarnok falai is tört kőből habarccsal készültek. A finom, fekete földbe (egykor iszap?) mélyülő, a szentélyfalhoz simuló sírkamra külső falsíkjában váltás figyelhető meg. A megmaradt falkoronától lefelé, 93 cm-ig tartó felmenő falszakaszt igényesebben rakták (alja a külső felszínt jelöli), ezt követően kissé visszaugratva következik a lazán, habarcsból, kövekből rakott alapozás. (20. ábra) Az előcsarnok falainak kötőanyagéhoz nagyon hasonló habarccsal rakott sírkamrafalban tegula-töredékeket is találunk. 32 A belső oldalon a falazás egyöntetű, s valószínűleg teljes egészében vakolták, amelyből pl. a D-i falszakaszon, a fal aljától számított 86 cm-ig megőrződött a vakolat. Padozatnak a sírkamrában semmiféle nyoma nem maradt meg. Az oldalfalak aljától indított vakolatok alapján földes padlójú helyiségre kell gondolnunk. A sírkamra kiegészíthető boltozatmagassága 1,78 m. Átmérője a vakolatig 3,46 m, a falig 3,49 m, Ny-K-i irányban pedig 2,30 m. A boltozaton felül nyúló, a felépítményhez tartozó, 60 ill. 68 cm széles falmaradványokkal együtt a sírkamrafalak teljes magassága az É-i oldalon 204 cm, D-en 188 cm volt. (7. ábra) A D-i építmény teljes hossza 12,70-12,75 m, szélessége a pillért is beleértve 3,85-3,90 m. A csarnok belső alapterülete: 8,3 m x 2,8 m. Az előcsarnok 56-92 cm közötti magasságig megmarad falainak szélessége változó, 40-60 cm, a legvastagabb a D-i oldalon. Ny-i fala sárga vakolatnyomokat őrzött meg. A kevesebb kavicsot tartalmazó lépcsőtámfal szélessége 55-60 cm. (25-26. ábra) Az előcsarnok falait, a lépcsőtámfalat is beleértve azonos mélységben alapozták, a falak egybekötöttek. Az előcsarnok padlója elpusztult, falkoronáját a templom D-i falának alapozásindításáig (az alapozás felső széléig) elbontották.
