Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

jött itt létre, ahol jelentős számú, főként műszaki értelmiségi lakott. 1. Szentkirályszabadja 1.1. A forradalmi események hatása a szentkirályszabadjai repülőtérre A szentkirályszabadjai repülőtér, amelyet a Magyar Királyi Honvédség építetett a '30as években, és amelyen több jelentős fejlesztést hajtottak végre a második világháború alatt, 1956-ban a szovjet csapatok egyik legfontosabb magyarországi bázisa volt. Október 24-én, biztonsági okokból, a Tököli repülőtér helyett

12 itt szállt le a Magyarországon kialakult helyzet rendezésére küldött Mikojant és Szuszlovot szállító repülőgép. Az SZKP elnökségi tagok személyi biztonságáról és Budapestre szállításáról a 17. gépesített gárdahadosztály egyik felderítő százada gondoskodott, amely csak a repülőgép leszállása előtt pár órával érkezett meg a szentkirályszabadjai szovjet laktanyába.

13 Az ezt követő napokban a szentkirályszabadjai szovjet repülőtér forgalma a megszokottnál jóval nagyobb volt. A falu határában állomásozó magyar légvédelmi figyelő őrs folyamatosan jelentette, hogy a repülőtéren landoló gépek nagy teherrel szállnak le és könnyedén szállnak fel. Csak a forradalom után derült ki, hogy a szovjet repülőgépek - összesen 54 JL-2-es és 45 JL-12-es típusú szállítógép - a Kaunas és Vilnius térségébe felvonult 7. szovjet gárda-légideszant hadosztály egységeit szállították Veszprém körzetébe. A későbbiek során, október 28tól november elejéig, a Lvov környékén állomásozó 31. gárda-légideszant hadosztályt rakodták ki a szentkirályszabadjai repülőtéren.

14 A Veszprémben lezajló első tüntetések hatására október 25-én az esti órákban Sántha Károly alezredes vezetésével küldöttség érkezett a szentkirályszabadjai orosz laktanyába a 15. honi légvédelmi tüzérosztálytól, amely az országban kialakult helyzetről és az esetleges szovjet beavatkozás formájáról egyeztetett a laktanya tisztjeivel. A két fél megegyezett, hogy a katonák eltávozását a kialakult helyzetre való tekintettel nem engedélyezik, és a továbbiakban együttműködnek a térség biztonságának megőrzése érdekében.

15 Két nappal később egy incidens zajlott le a repülőtér közelében. Ekkor a szovjet csapatok tankokkal körülzárták a térségben állomásozó, Veszprém légterének védelmét ellátó egyik magyar 85 mm-es légvédelmi üteget.

16 A Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság és a Veszprémi Helyőrség Parancsnoksága küldöttséget indított a kialakult helyzet rendezésére, amely 20.30-kor kezdte meg a tárgyalásokat a Szentkirályszabadján állomásozó szovjet erők vezetőivel. A küldöttség tagjai voltak: Schenkta Péter ezredes, Méth Alfréd alezredes, Erős János őrnagy, Dr. Benedek Pál professzor és Nagy Béla tanár. A tárgyaló felek megegyeztek, hogy a szovjet fél visszavonja páncélosait a körülzárt üteg közeléből, amely ezután elvonul a körzetből a Danuvia laktanyába. A magyar küldöttség ígéretet tett arra is, hogy a szovjet katonák élelmezését a helyi katonai alakulatok biztosítják, továbbá semmilyen fegyveres csapat nem közelíti meg többet a laktanyát.

17 A megegyezés a szovjet félnek kedvezett, hiszen a repülőgépek ezután zavartalanul folytathatták a csapatszállításokat. 1.2. A forradalmi események Szentkirályszabadja községben Szentkirályszabadja lakói - Magyarország vidéki népességének többségéhez hasonlóan - 1956. október 24-én hajnalban értesültek a rádióból, hogy Budapesten az éjszakai órákban fegyveres harc tört ki a fennálló kommunista rendszer ellen.

18 A községben feszült volt a hangulat, mert a falu mellett lévő szovjet laktanyában már ezen a napon különböző csapatmozgások zajlottak le. Az országban és a megyeszékhelyen lezajló események hatására 1956. október 26-