Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

2ig. objektum.'. Ovális gödör, méretek: 180x160 cm, mélysége 60 cm. Leletanyag: 8 db kerámiatöredék és állatcsont. A kerámia szürke, karcolt díszítésű töredékekből áll, a gödör anyagába keveredett egy korai bronzkori darab is. A feltárási területen keresztülfut néhány árok. Leletanyag hiányábn a koruk nehezen határozható meg: 105. objektum: Keskeny árok, iránya É-D-i, átmérője 35-60 cm, mélysége 30 cm. A102. gödör szélét érinti, későbbi a korai vonaldíszes horizontnál. 186. objektum: Szélesebb árok, iránya ÉNy-DK, 120-140 cm átmérőjű, 55 cm mély. Leletanyag: 1 db DVK kerámiatöredék. 229. objektum: Keskeny árok, iránya ÉNy-DK-i, átmérője 50-100 cm, mélysége 20 cm. Leletanyagot nem tartalmazott. Lehetséges, hogy a települést nyugatról lezáró árok, mert az árkon túl nem került elő vonaldíszes objektum. 150. objektum: Széles árokrendszer, szélessége 300-350 cm, több keskenyebb árokból áll, minden valószínűség szerint kelta kori, nem tartozik a neolitikus lelőhelyhez. A jelenségek értelmezése A feltárás a település déli szélét érintette, mint már esett róla szó, ezért teljes házalaprajzok nem bontakoztak ki. A zselizi horizont házai egyértelműbben rögzíthetők, a számozást ezekkel kezdjük. Az 1. házból - mely klasszikus hosszúház - 10 m-t sikerült feltárni. (1. ábra 3.) További rábontásra sajnos nem volt mód. Egymástól 9 m-re futó két 2 m széles, teknős aljú hosszanti gödör (ún. Längsgrube) között öt sorban futnak a kerek cölöplyukak, ezek alapján a ház szélessége 8 m. Négy keresztben haladó sort tártunk fel. A második sorban a keleti oldal cölöplyukai kettősek, a harmadik sorban pedig egy keskeny árok szolgál alapozásként a cölöplyuk mellett. A negyedik sorból csak a belső oszlophelyek kerültek elő. A falat alkotó külső oszlopok helyei általában kisebbek, mint a belső cölöplyukak, itt azonban nincs méretbeli eltérés. A keleti hosszanti gödör megszakad, kb. 1 m széles bejáratot találunk a déli végétől mérve 7,5 m-re. A bejárattól délre a keleti hosszanti gödör oldalában volt két cölöplyuk, ezek alapján a bejárat fölé kiugró tetőt képzelhetünk el, hasonlóan, mint a törökbálinti ház rekonstrukciójánál.

6 A nyugati külső árkon kívül talált cölöplyuk (231.) szerepe nem világos. Az épület leégett, égett tapasztástöredékek hevertek az árkokban és a háztól délnyugatra lévő nagy gödörben is. Az omladék vastagon borította a ház körüli területet, a pusztulás után nem történt újjáépítés. A paticstöredékek között találtunk egy olyan darabot, melynek a felületét világos színű finom agyagmáz borítja. Felmerül, hogy a ház kívülről „meszelt" volt, úgy értve, hogy finom agyagmázzal kenték le. Ausztriából ismert vörösre festett patics.

7 A déli részen kettős cölöplyukakkal rendelkező épület a vonaldíszes kerámia kultúra egész területén jól ismert hosszúházzal azonos. A Kárpát-medencében feltárt telepek közül a zselizi kultúra sturovói/párkányi lelőhelyén a 187. ház képviseli ezt a J. Pavúk által az 1. típusba (Grossbau) sorolt alaprajzot,

8 a Dunántúlon pedig Mosonszentmiklós-Egyéni földek néhány háza

9 és Győr-Pápai vám.

10 A literi háztól 28 m-re keletre találtunk egy másik objektumcsoportot, mellyel kapcsolatban felmerül, hogy talán ehhez a házhoz tartozott, de keveset ismerünk a telepből ahhoz, hogy ezt állítani tudjuk. Az objektumcsoportban az 1. házzal közel azonos tájolással nagyobb, 150-160 cm átmérőjű, hengeres oldalú, egyenes aljú, sekély, kerek gödrök sorakoznak derékszögű vonalat követve. Valamennyi gödör leletmentes volt. Egy 9 mxio m-es négyzet alakú területet határolnak le így a gödrök, külső széleiktől mérve, a négyzet keleti oldalán azonban nem folytatódik a gödörsor és északra nincs lezárva a négyzet. Nem kizárt, hogy ez is egy épület, a nagy átmérőjű gödrök - bár szabályosan kerek formájúak - nem mondhatók kifej ezet-