Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

Ajka-Akácos Street cemetery can be dated of late 8 th or early 9 th centuries AD. AT the same time certain remains of Carolingian culture like lances and spurs are also present among the finds. The Ajka-Akácos Street cemetery seems to be slightly younger than the late other one of late Avar Age situated between the Avar, Csók, and Fiastyúk Streets (area of the former Edelmann Brickyard), although none of them could be entirely excavated. Descendants of the population of the late Avar Age cemetery of nearby Halimba might have settled in two not too distant areas of present day Ajka. According to Béla Miklós Szőke this small fragment of the cemetery excavated belongs to a specific transitional type between the Avar and Carolingian cultures. It represents the phase of the two material cultures living side by side but not yet mingling with each other. 1 A bejelentésre Rainer Pál régész ment ki, aki felvette az adatokat, lerajzolta a magántulajdonban levő, később átadott edényeket, bemérte a sírokat, illetve elkezdte a 3. sír feltárását. Leletmentési jelentés LDM Régészeti Adattára. Ltsz.. 18580-88.; 18.608-89. 2 Peremi Ágota jelentése LDM Régészeti Adattár ltsz.: 18.580-88. 3 Peremi Ágota jelentése és a leletmentés dokumentáci­ója LDM Régészeti Adattára ltsz.: 18620-90. Ez úton is köszönetet mondok a leleteket bejelentő Szilágyiné Far­kas Ilonának, valamint a telek tulajdonosának, Rózsa Károlynak, illetve Ajka város akkori vezetőinek, akik tá­mogatták és segítséget nyújtottak a feltárások során. 4 A beleltározott leletek az ajkai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg. 5 TOMKA 1975. 7. 6 Sorozatunk korábbi közleményében a Szentgál­Kövestelek, Fűzfa utcai 7. sír. S. PEREMI 2004. 78.; Nemesvámos-Kapsa u. 2. sír. S. PEREMI 2006. 71. 7 TOMKA 1975. 56-58., CSALOG 1967. 228-238, későbbi temetőkben SZŐKE 1994. 252. 8 SZABÓ J. Gy. 1976. 36-79. 9 SZABÓ J. Gy. 1976. 36-38. Ez a rendellenes testtartás, azaz amikor a törzs háton fekvő, a lábakat oldalt fektet­ve felhúzzák, sokkal ritkábban figyelhető meg, mint az oldalra fektetett, zsugorított helyzetű („alvó") pozíció. Újabb, hasonló helyzetben eltemetett csontváz került elő Ménfőcsanak-Eperföldek 1381. sírjában. (NAGY 2008.186.) 10 S. PEREMI 2004. 79. 11 S. PEREMI 2006. 72. 12 TOMKA 2003. n-56. 13 BENDE 2004. 314. 14 BALOGH 2006. 41., valamint 49. 15 BALOGH 2006. 50. 16 KISS 2006. 220. 17 BENDE 2004. 314; BALOGH 2006. 50. 18 A 3., teljes egészében megbolygatott sir esetében még esély sem volt arra, hogy koporsótető nyomaira buk­kanhassunk. 19 SZŐKE 1994. 272-273 20 A 3. és 17. sír gyöngyeit Pásztor Adrienn dolgozta fel, akinek ez úton is szívből köszönöm a segítségét, az ala­pos munkát. 21 SZŐKE 1992a. 877-879.; PÁSZTOR 2003, 347. 22 ANDRAE 1973. ill.; Taf. 2., 0172. 23 ANDRAE 1973. Taf. 1., 12 Mosaikaugenperlen Augenmuster 24 ANDRAE 1973.118. Karte 3. 25 PÁSZTOR 1995. 91. II. tábla 26. 26 PÁSZTOR 1995. 74. 27 PÁSZTOR 2008. 9. tábla 28 ANDRAE 1973. Taf. 6, 17. 29 PÁSZTOR 2003. 346-347. 30 ANDRAE 1973. 112., Taf. 6, 1-17., STAááÍKOVÁ­STUKOVSKÁ 1997. Taf./Pl. 21 - 3. Stufe; Taf. /Pl. 22.4 - 4. Stufe, Grab 103, Stufe 3, Glasgruppe a) 31 PÁSZTOR 1996. 6. színes tábla 40.6. 32 PÁSZTOR 2003. 344-, 352. 33 Pl. SZŐKE 1996,112. 50. kép 34 SZŐKE 1994, 273. Sajnos a temető még feldolgozás alatt áll, így közelebbi részletek nem ismertek. 35 Avar kori előzményekkel kapcsolatban KOVRIG i960, 161-162. Hasonló Halimba-Belátódomb 165. sír (TÖ­RÖK 1998, Taf. 33., 19. és 63.); 234. sír (40., Taf. 28.); Alanyán 619. sír (KOVRIG 1963.54., Taf. 180., 166-168.) IX. századi gyűrűtípusokkal kapcsolatban TÖRÖK 1973, 52-53.; SZŐKE 1994. 261-262. Legutóbb TOMKA 2000. 200. 36 SZŐKE 1994. 261-262. 37 TÖRÖK 1998. 26; Taf. 11 és 77.; 104. 38 Nem zárható ki, hogy az állati bolygatás miatt nem akadtunk az öv hiányzó darabjaira, mint ahogy a tűz­szerszámok közé tartozó kova is - a bolygatás következ­tében - csak a sír feltárása során került elő. 39 TÖRÖK 1998. 18; Taf. 2, 76 és 86, valamint 38; Taf. 25 és 78.; 104. 40 Homokmégy-Halom 49. 150. sírok (GARAM 1975, Fig. 6., 14.; Fig 13., 34.; 39.); Orosháza-Béke Tsz homokbá­nya 104. sír (JUHÁSZ 1995. 85., Taf. XXI, Taf, XXXII. 1-4., Abb. 20.); Székkutas-Kápolnadűlő 279. sír (B. NAGY 42,97. kép.; 216. kép 1,5.), 382. sír (54., 133. kép.) stb. 41 Soporonkőhida 100. sír (TÖRÖK 1973. 24., 2. t. 3.; 21. t. 1-8., 45.); Garabonc-Ófalú I. 70. sír (SZŐKE 1992b. 239, 99-102., Taf. 24.) 42 SZŐKE 1994. 288. 43 SZŐKE 1994. 265. 44 TOMKA 1972. 27-75. 45 SZŐKE 1992b. 46 KOVRIG 1963. 118; CILINSKA 1966, 180-182., SZŐKE 1994. 276-277; 47 Részletesen SZŐKE 1992/b 48 LÁSZLÓ 1941.179-180., XLVL t. 2. kép 49 Késő avar kori hagyományok, szokások továbbélését figyelhetjük meg a tájolás, a sír mélység esetében, az étel és italadás szokásánál. A tárgyi emlékek esetében: a 3. sír gyöngycsüngős fülbevalója, a 3., 17. és 20. sír gyöngysorai, a 7. sír rombusz fejű lemezgyűrűje, a 6. sír öweretei, a 9., 13., 15. és 7. sírok bronz csatjai, a 13. sír nyéltüskés nyílcsúcsa vagy a 19. sír orsógombja. A csat­tal összefogott öv, amelyre karikák segítségével erősí­tették fel a késtartó tokot vagy tarsolyt, szintén avar vi­seleti szokásnak tekinthető. 50 Természetesen a 20. sírban nyugvó férfi etnikai meg­határozása csak feltételezés, mivel antropológiai vizsga-

Next

/
Thumbnails
Contents