Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

(Nemesvámos-Kapsa u. 3. sír) vagy többes (Szentgál-Köves telek 2. sír) sírokban a „fő vagy domináns hely", akárcsak a Duna-Ti­sza közi vagy Körös-Tisza-Maros közi teme­tők esetében a jobb oldalon volt. 17 Természe­tesen következtetéseket csak nagyobb eset­számok feldolgozása után lehet levonni. 5. Koporsós temetkezések Az ajkai kis temetőrészlet feltárása so­rán három, illetve további két sírban lehe­tett megfigyelni koporsóra utaló nyomokat. A3, és 9. sírokban ládaszerű, ácsolt kopor­sók kerültek elő. Mindkét esetben 2-2 cm széles oldaldeszkákat lehetett dokumentálni. A 3. sírban az északi összekötő deszkát is meg lehetett figyelni. A 9. sírban ennek nem volt nyoma. Sajnos, mivel mindkét sír át­nyúlt a szomszédos telekre, ezeket már nem lehetett teljes egészében feltárni. Ezért sem a sírgödrök, sem a koporsók déli végét nem ismerjük. A sírgödör alján már nem találtuk meg a koporsódeszka nyomait, mint ahogy a koporsótetőnek sem volt nyoma. 18 A 3. sír esetében a koporsó nyomai 230 cm mélyen jelentkeztek, így tehát a koporsó legalább 30 cm mély lehetett. A 9. sírban a koporsó nyo­mok a csontváz szintjén jelentkezett, ezért a mélysége nem ismert. Rönkkoporsó került elő a 20. sír feltárása során. Északi külső végét lekerekítették, bel­ső részét szögletesre vájtak ki. Északi vége 22 cm széles, nyugati oldala 7-10 cm, keleti 13-14 cm széles volt. Déli végének szélessé­gét, mivel ez a sír is átnyúlt a szomszédos te­lekre, már nem lehetett megállapítani, de a feltárás határáig szélét még nem sikerült el­érni. Itt az oldala 25 cm széles volt. Alját és tetejét már nem lehetett megfigyelni. A ko­porsó nyomai 190 cm mélységben jelentkez­tek, vagyis eredetileg legalább 50 cm mély volt. Koporsó fa nyomait lehetett még megfi­gyelni a teljes egészében megbolygatott 11. sír visszadobált csontjai között és a 18. sír bontása közben. A csontok helyzete alapján nem zárható ki, hogy a 12. és 17. sírokban nyugvókat va­lamilyen szerves eredetű anyagba csavarták be. 6. Melléklet nélküli sírok A bolygatatlan sírok közül csupán a 8. felnőtt sírjában nem találtunk mellékletet. A nagyfokú korabeli és újkori bolygatás kö­vetkeztében nem került elő melléklet az A., B., C, 1., 2., 4., 5., 10., 11. (csak állatcsont tö­redéke), 18. sírokból. 7. Ételáldozatok A feltárt 20 sír közül nyolcban volt ál­latcsont és/vagy tojás melléklet. (3. és 19. női sírok. 6., 9., 20. férfi sírok. 16. és 17. gyerek sírok. 18. felnőtt sír.) Sajnos ezek archeozoológiai feldolgozása még nem tör­tént meg, így csak nagy általánosságokban tudjuk értékelni a mellékleteket. Ugyanak­kor mindegyik sírban volt edénymelléklet is. A felnőttek sírjaiban megtaláljuk mind a marha, sertés, csirke csontokat, valamint a tojás mellékleteket is. Szinte minden felnőtt sírjában volt sertés és csirkecsont, míg az 1-5 darab tojásmelléklet csupán a 6. férfisír­ból hiányzott. A gyerek sírokból csak sertés­csontok és tojásmellékletek kerültek elő. Az állatcsontok és a tojások síron belül ál­talában a bal comb- és lábszárcsontok, va­lamint a lábfej csontok környékén voltak. Egyedi leletünk a 19. sír edényéből előkerült csirkecsontok és halszálkák. Az ételmelléklet adásának szokása min­den jel szerint az avar hagyományok tovább­élését jelzi. 8. Edénymellékletek A kis temetőrészlet 8. sírjából került elő egy-egy edénymelléklet. A szórványként to­vábbi három edény került a múzeum tulaj­donába.

Next

/
Thumbnails
Contents