A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

László Péter: A veszprémi Szent Imre szobor, Erdey Dezső alkotása

különböző nézetekből, mérlegelve a különböző hatásokat. „Sokáig mérlegelte a szobor egyes nézeteit, gondolt sziluettjére, formáinak ritmusára, illetve esetleges összevonására. Nem mulasztott el semmi olyan teendőt, amit a mind hiánytalanabb plasztikai kifejezés megkíván." - írta Pogány Ö. Gábor.

5 A Szent Imre szoborhoz is számos vázlatrajzot készített, amelyeken nyomon követhetjük hogyan kereste az alakjáról kialakított felfogásának és a felállítás helyének is legmegfelelőbb formát, míg végül számos kísérletezés és próbálkozás után megszületett a végleges megoldás. Mint maga is vallotta, a munka nehezén már túl volt, amikor már csak fel kellett raknia az agyagot. A Szent Imre szoborhoz készült vázlatrajzokat, összesen 11 lapot, a művész özvegye 1985-ben a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak ajándékozta. Egy-egy lapon, 5 esetben mindkét oldalon, több ceruzavázlat is szerepel. Három lapon kizárólag a fejhez, illetve az archoz készült vázlatok találhatók, összesen 21 rajz. Összességében Erdey Dezső a szoborhoz 70 vázlatrajzot készített, ebből 21 rajzot csak a fejhez. Kettő oldalnézeti szerkezeti rajz a fej körüli glória megoldásáról, illetve az egész szobor tömbhatásáról, egy arról a szimbolikus állatról, amelynek hátán a szent áll, három vázlat pedig a szobor egy alternatív elhelyezéséhez készült. Erdey Dezső magának Szent Imrének az alakját 57 többé-kevésbé eltérő változatban vázolta fel, mire a végső megoldáshoz eljutott.

6 Szent Imréről oly kevés a történeti adat, oly kevés a hiteles forrás, hogy ez az anonimitás szinte szabad kezet adna a művésznek, ha a rárakódott eszmerendszer nem kötné a kezét. Legendája abban a korszakban született - a XII. század elején - amikor VII. Gergely pápa egyházi reformjai következtében a papi coelibátus egyre sürgetőbb követelmény Magyarországon is. Szükség volt ennek népszerűsítése, s nem véletlen, hogy a szent életének középpontjába a szüzesség erényét helyezték, s a legenda szerzője egy külön paraenesist illesztett a szüzesség dicséretéről az elbeszélésbe, s Szent Imrét úgy mutatja be mint a szűzi élet mintaképét. Tekintsünk most el attól, hogy önmagában is feloldhatatlannak tűnő ellentmondás, hogy I. István királynak - ki trónutódlási gondokkal küzdött - egyetlen fiú örököse szüzességi fogadalmat tesz, s mint leendő uralkodó lemond az örökösökről. Amikor Imre váratlanul meghalt, az idős I. István, aki arra készült, hogy visszavonul az uralkodástól és neki adja át a koronát, testileg-lelkileg megtörve még inkább a vallás felé fordult, s szakítva a fiági örökösödés szokásával, nővére fiát jelölte utódul. A két világháború közötti korszakban Szent Imre kultusza virágzott, testi és lelki szüzességét előtérbe helyezve, az ifjúság elé állították példaképül. Ez az eszmekör állt középpontjában az 1930-ban meghirdetett Szent Imre évnek is, ebben a szellemben készültek a képzőművészeti alkotások, s az ez alkalomból megjelent írások is ezt hangsúlyozták. Úgy írtak róla, mint az Árpádház egyik legszebb virágáról, akinek élete „már nem legenda, már szinte nem is kézzelfogható valóság, hanem messzi fény, mennyei sugárzás, örök erő és tiszta eszmény."

7 Madzsar Imre, 1930. június 12-én a Magyar Történelmi Társulatban elhangzott előadásában már feltette ugyan a kérdést: „Csupán testét gyötrő, a földiek iránt érzéketlen, égi vágyban sorvadó rajongó volt-e szent Imre? Ilyennek akarta-e látni őt Szent István sorsdöntőén fontos világi teendőkre hivatott utódát?"

8 Madzsar Imrének feltűnt az ellentmondás, amely Szent Imrének a legendában kirajzolódó, valamint az egyéb forrásokból kivehető személyisége között feszül. Egyrészt az aszkéta, ájtatos, zsoltárokat éneklő ifjú alakja, másrészt egy harcos, uralkodásra szánt életerős tónörökös. Az a tény, hogy vadászaton halt meg, azt is mutatja, hogy Szent Imre nemcsak az olvasó, de a lándzsa és a kard forgatásához is kellett, hogy értsen, s mint később Györffy György feltételezte

9

, Imre, mint trónörökös 1030-ban apja mellett seregével részt vett a II. Konrád elleni hadjáratban is. Erdey Dezsőt is inkább foglalkoztatta a történelmi személyiség, mint a legendák szentje, számára is Szent Imre első sorban is kemény kezű, határozott akaratú középkori trónörökös. Arcvonásai elszántságot, dacot tükröznek, öltözete egy harcos öltözéke. Egy nehéz páncélzatú, nyugati lovagé. О I. István király fia, de Henrik német-római császár - akinek a nevét is viseli - büszke leszármazottja is. Ezt a felfogását tükrözik a vázlatok is. Néhány rajz kivételével, elengedhetetlen tartozékának tartotta Imre alakjának a kardot és a pajzsot, amelyek elhelyezéséhez többféle változatot is készített.

10 A ruházat megtervezésénél is sokat kísérletezett, míg végül Szent Imrét tulajdonképpen „talpig vasba" öltöztette. Az elkészült szobron a pikkelylemezes páncéling csuklyarésze borítja a fejet, s a lábakat is pikkelylemezes harisnyaszerű nadrág, amely hosszú hegyben végződik a lábfejen. A stilizált hosszú ún. fegyverkabát a térden alul ér, s a vállakat elől a mellen összegombolt földig érő köpeny borítja. Néhány vázlaton Erdey Dezső az alakot bő, gazdagon redőzött, földig érő palástba burkolja,

11 de számos vázlatot készített, amelyeken Szent Imre könnyedebb lovagi ruházatot visel, egészen rövid, combközépig érő kabáttal, hosszabb-rövidebb, félvállra, vagy mindkét vállra vetett palástszerű felsőruhával. Fejét nem borítja sisak, leomló haját hercegi korona szo265