A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Csirke Orsolya–K. Palágyi Sylvia: Zirc, Akli-puszta kerek temploma

CSIRKE ORSOLYA- К. PALAGYI SYLVIA ZIRC, AKLI-PUSZTA KEREK TEMPLOMA

1 i. Lelőhely Az egykori Pusztaszentegyházi táblában állt templom Akli egyutcás településétől és az akii-pusztai majortól DDK-re, az erdő széle közelében található, a Lókút felé vezető közlekedési út bal és ahogy Békefi R. helyesen írja, a Lókútra vezető út (földút) jobb oldalán.

2 (1. ábra) A zirci apátsági uradalom Zirci erdőgazdaság, 1895-ből származó, gazdasági térképén

3 (2. ábra) egyébként mindkét út jól látszik, s a "Puszta templom" név jelzi az egykori, talán még a XIX. században magasabb falakkal megőrződött középkori templomot.

4 A helyszínt jelenleg vékony földtakaró és hulladék borítja. A Veszprém megyei könyvtári, adattári és terepbejárási adatokat összefoglaló 4. topográfiai kötet a templom alakjáról, kiterjedéséről Scherer J. 1962-es helyszínelése nyomán számolt be. A legelőn talált falmaradványok és a kőtörmelék egy 8 x 8,5 m-es alapterületű templomhajót és egy 5x5 m-es szentélyt sejtetett. Torma I. 1967-es terepbejárása alkalmával látott gödrök a hajófalak nagyfokú kitermeléséről tanúskodtak, míg a szentélyt ugyanekkor kb. 80 cm magas törmelék-halom borította.

5 A templom 1972-es tisztázó jellegű leletmentő feltárása jól illeszkedett ahhoz a kisebb volumenű ásatássorozathoz, amelynek keretében a terepbejárások által azonosított, de nem teljesen jól, egyértelműen értelmezhető lelőhelyek kisebb, szondázó jellegű ásatásaira kerülhetett sor, így pl. az egykori pápai és zirci járásban a szerecsenyi kelta ház és népvándorlás kori gödör

6

, a kemenesszentpéteri halomsírok

7 és az Ugod, diós-pusztai római kori épület

8 kutatására. Az akii-pusztai templom esetében, a fentieken kívül, azért is sürgetővé vált az ásatás, mert tovább folytatódott a templom falainak illetéktelen elbontása

9 és félő volt, hogy már az alaprajz meghatározására sem lesz hamarosan lehetőség. Az ásatásra 1972. április 10. és április 19. között került sor, meglehetősen rossz időjárási körülmények között.

10 Összesen 5 kutatóárokkal ill. törmelékbontással próbáltuk meghatározni a falakat. A feltárás eredményeképpen kiderült, hogy a "Puszta-templom" valójában egy kerektemplom, rendkívül szegényes leletanyaggal. Az eredmények közzétételét nehezítette, hogy több, felmérésekben jártas szakember mérte fel ugyan a templom maradványait, mégsem egyeznek az alaprajzok, sőt a tájolások sem.

11 Az első két felmérés után tehát szükség volt egy harmadikra is, amelyre 1973-ban került sor a falak részleges kiásása után. Miután az utolsó, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat alaprajza, tájolása egyezik meg legjobban az ásatási naplóban leírtakkal és a kutatóárkok metszetrajzaival, ezért ezt az alaprajzot közöljük az akii-pusztai kerektemplom kutatásáról szóló összefoglalónkban.

12 (26-27. ábra) (KPS) II. Történeti adatok

13 A kerektemplom a bakonybéli apátság Akol nevű falujának volt a temploma.

14 A falut Akol, Ocol vagy Okol néven említik a XI. századtól kezdve.

15 Szolgáltatásaiért a bakonybéli apátság és a veszprémi püspökség között gyakorta, így a XIII. században is, vita keletkezett.

16 1488-ban a falu lakossága még 3 Ft-t adózott, miközben Zirc 18 Ft-t, Faisz 16 1/2 Ft-t, Vámos pedig 37 Ft-t.

17 1536-ra a falu teljesen elnéptelenedett.

18 1696-tól a zirci apátsághoz tartozott.

19 Az elnéptelenedéssel egyidejűleg valószínűleg a templom is pusztulásnak indult. A zirci cisztercita apátság a XVIII. században kápolnát építtetett Szent Kereszt felmagasztalása titulussal a középkori templomtól légvonalban kb. 650-700 m-re, az akii-pusztai majorban

20

. (1. ábra) Akol Árpádkori templomára gyakorlatilag csak egy, nem túl 95