A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében II. A nemesvámos-Kapsa utcai avar kori sírok
5. A sírlap alapján vaskarika a bal combcsont mellett. Elkallódott. 6. Vaskarika, csat és más vas tárgyak egy csomóban a bal combcsont végénél a sírlap alapján. Elkallódtak. 7. Állatcsont a két lábszárcsont között. 8. Csirkecsont ugyanitt. 9. 1 db sárga, 1 db zöld és 7 db barna kásagyöngy a „14. sírból". A gyöngyök a csontváz mosása közben kerültek elő. (9. ábra 3.) 75. sír (9. ábra 6., 26. ábra) Tájolás: NyDNy-KEK tájolású, a lábszárcsontokig bolygatott sír. A megbolygatott csontok és a koponya a „sírgödör" közepére halmozva kerültek elő. A sírszélek nem látszottak. A sírt egy Árpád-kori gödör kiásása során bolygatták meg. A sírlapon a beásás nyomai csak részben látszanak. Sem mélysége, sem kiterjedése nem ismert. A gödörben faszén, paticsdarabok, Árpád-kori fogaskerék-, egyenes vonaldíszes és díszítetlen edények oldal-, perem- és aljtöredékei, téglatöredékek, állatcsontok voltak. Sírmélység: 165 cm. Melléklet nem volt. 16. sír (9. ábra 7., 27. ábra) 15. sírtól kb. 120 cm-re északra 172 cm mélységben sírfolt nélküli (?) csecsemő koponya és a váz csontjainak töredékei kerültek elő. Melléklet nem volt Temetkezési szokások 1. Tájolás Általánosnak mondható a NyDNy-KEK-i tájolás, amelyet 9 esetben lehetett megfigyelni (3., 4., 6., 7., 11., 12., 13., 14. és 15. sírok). A sírlapok alapján végzett utólagos számítások szerint a DNy-i tájoláshoz legközelebb a 4. sír volt (230°). A többi a 241°-259° közti tartományba tartozott. Szinte pontosan Ny-K-i tájolású volt a 8. sír (268°). Ellenkező, vagyis ÉKDNy-i tájolást lehetett megfigyelni a 2. sír esetében (40°). Nincs adatunk három gyermeksírról (5., 9., 16.) és a teljesen feldúlt 10. felnőtt sírjáról. A Ny-K-i tájolás a korábbi avar időszak, de ugyanakkor a IX. századi temetkezések esetében is gyakori. A Ny-K-i tengelytől déli irányba való eltérés is általában a késői sírok jellemzője. 5 A nemesvámosi sírok napvilágra került leletanyaga ugyancsak a sírok késői keltezését támasztja alá. A 2. sír ÉK-DNy-i tájolása az átlaghoz képest ellenkező irányítású. Ilyen, ellentétes tájolású sírok szinte minden temetőben előfordulnak, leggyakrabban a temetők szélső sírjainak esetében. Ezt a közösségből való kitaszítottsággal, elkülönítéssel próbálták magyarázni, vagy véletlenszerű jelenségnek vélték 6 , bár valójában pontos magyarázatát nem tudjuk. Esetünkben biztosnak tűnik, hogy a nemesvámosi 2. sír már a temető szélső sírjai közé tartozhatott, mivel tőle nyugatra, de a feltárt sírcsoporttól délre sem kerültek elő újabb sírok. 2. Sírgödrök formája, mélysége A sírgödrök formája, ahol erre volt adat, téglalap felülnézetű aknasír volt. Sok esetben ezek körvonalai gyengén jelentkeztek, szabálytalanok voltak. Ovális formájú volt a 13. sír gödre. A 10. sírt kivéve miden esetben rendelkezünk mélységi adatokkal. Ezek alapján a felnőttek sírjai átlagban 150 cm mélyek voltak. A legnagyobb mélységet a 14. (205 cm) és a 13. (181 cm), az átlagosnál talán kissé gazdagabb mellékletű női sírok esetében mérték. A gyermek sírok szokásos módon valamivel sekélyebbek, átlagban 129 cm mélyek voltak. A legsekélyebb, 75 cm, a 3. családi temetkezés esetében fordult elő. 3. Sírba helyezés módja A csontvázak, ahol erre volt adat, hanyatt fektetett, nyújtott helyzetben kerültek elő. Általánosan jellemző, hogy a csontvázak gyenge megtartásúak voltak, sok esetben már hiányosan kerültek elő. A koponya egyes esetekben vagy a jobb (2., 3/b. váz, 6., 11., 12.) vagy a bal oldalra (4., 7., 8.) billent. A 13. sír esetében a koponya egy része, a csontváz szintjéhez képest, 18 cm-el magasabban került elő, valószínűleg állati bolygatás következtében. A karcsontok általában a csontváz mellett nyújtva helyezkedtek el, kivéve a 2. és 12. sírokat, amelyekben a bal alkarcsontok a medencére voltak hajlítva, valamint a 13. sírt, amelyben a bal alkarcsontok a medencecsont alatt helyezkedtek el. Az eltérő kartatások nem temetkezési szokást tükröznek. Inkább az elhunytak gondatlan sírba helyezésének eredménye. A 12. sír esetében a viszonylag szűk sírgödör is magyarázatul szolgálhat. A 3/b. csontváz jobb alkarcsontjai a jobb medencecsontra voltak helyezve, mivel így lehetett minél „szorosabban" az elhunyt társ mellé helyezni. A 7. sírban a karcsontok szorosan a váz mellett feküdtek, talán takaróba csavarva temették el az elhunytat. Az általánostól eltérő volt all. sírban nyugvó váz helyzete. Itt a sírlap alapján úgy tűnik, hogy a váz a jobb oldalára volt fektetve (?), bár a comb- és láb71
