A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Horváth Eszter: A langobard ékkő- és üvegberakás technológiai sajátosságainak vizsgálata a várpalotai és jutasi fibulákon

25 Az erre hajlamos kövek megfelelő irányú mechanikai hatásra szabályos sík mentén kettéválnak, olyan felületet adva, mely nem szorul sok utólagos finomításra, csiszolásra. OBERFRANK-RÉKAI 1984. 27. 26 ARRHENIUS 1985.43. 27 Az elnevezés a francia „cabochon" szóból ered, amely metszés (azaz fazetták) nélküli csiszolt ékkövet jelent. 28 Az „en cabochon foglalás" téves kifejezése alatt a szerzők szórt elrendezésű, különálló foglalatokba helyezett köveket értenek, a csiszolás módját általában nem részletezik. A fogalomzavar valószínűleg abból eredt, hogy ennél a foglalási technikánál főképp domborúra csiszolt kövekkel díszítették a felületet. A továbbiakban kabosonnak csak a csiszolási mód, illetve a kövek nevezendők. 29 L'Or des princes... 2001. 175-179. 29,3-14. kép, 209. 37,8-9. kép. 30 Erre nézve a kora középkori ötvös-szerzetes, Theophilus Presbyter műve szemléletes leírással szolgál. A gyakorlat szerint a kristály darabolását vasfűrésszel végezték, úgy hogy a szerszám alá vizes homokot szórtak. A keményebb kövek megformálásánál vágást, darabolást nem alkalmaztak, a kívánt forma eléréséhez vízzel kevert korundporral csiszolták a követ. Theophilus Presbyter A különféle mesterségekről III. könyv XCV. fejezet. BREPOHL 1987. 298-302. 31 ARRHENIUS 1971. 45. Ez alapján felmerül annak lehetősége, hogy a tárgyalt korszakban tudták, honnan gyűjthetők a hasadásra hajlamos kövek. 32 A gránát szerkezetének a megmunkálásban betöltött szerepével a XVIII. században foglalkoztak először, de az elképzelést B. Arrhenius fejtette ki monográfiájában. ARRHENIUS 1985. 30-31., 34. 33 van ROY-VANHAEKE 1997. 128. 34 Elgondolása szerint a nyers gránátok felforrósítása és hirtelen - hideg vízben történő - lehűtése hasadást idéz elő ezeknél a gyengébb szerkezetű köveknél. ARRHENIUS 1985.30-31.43. 35 ARRHENIUS 1985. 55. és 37-39., 76-78. kép. 36 A kőcsiszolás már a Bibliában is szerepel (Mózes II. könyve 28, 11). 37 .. .Ha szerencsésen sikerül a gyémántot széttörni, olyan kis szemekre hullik szét, hogy látni is alig lehet. Ezeket a kőmetszők összeszedik, vasba foglalják és nincs az a kemény anyag, amit könnyedén ki ne vésnének vele... Id. Plinius Természetrajz XXXVII. könyv XV 60. DARAB -GESZTELYI 2001. 319. 38 ARRHENIUS 1985. 55., 76. A karcolás-törés technika alkalmazása megfigyelhető többek között a kajdacsi és vörsi langobard temető egyes fibuláin is. 39 Egy Kr. u. I. századbeli római sírkövön íj-meghajtású forgó szerszám ábrázolása szerepel. FURTWÄNGLER 1900. III. 397-398. 40 A mezőbándi gepida temető kovács-, ötvössírjából (10. sír) előkerült szerszámok között többféle fúró is van. KOVÁCS 1913.288. 16. kép. 41 ARRHENIUS 1985. 97-98.; ARRHENIUS 1987. 264. 42 A lépcsős szélű gránátok köre különösen is fontos ebből a szempontból. Kidolgozásukhoz a keréktechnika fejlettebb berendezésére volt szükség, a perem kialakításához pedig sablont használtak. ARRHENIUS 1985. 62.; ARRHENIUS 1987. 264. 7. kép. 43 ARRHENIUS 1985. 123. 44 Id. Plinius Természetrajz XXXVII. könyv XXXII. 109. DARAB-GESZTELYI 2001. 333; Theophilus Presbyter ezt ismaris néven a keményebb kövek polírozásánál említi. A különféle mesterségekről III. könyv XCV fejezet. BREPOHL 1987. 298-302. A korund egyéb felhasználásáról lásd a 33. jegyzetet. 45 ARRHENIUS 1985. 47., 200. XI. tábla, 1:3a csoport, Swed22-es tétel (Tibble-Badelunde). 46 ARRHENIUS 1985. 48-50. kép. 47 ARRHENIUS 1985. 79-82. 48 BREPOHL 1984. 38. 49 ARRHENIUS 1985. 77-78., 82. ábra. 50 A poysdorfi öntőmodell értelmezése kettős - félkész termékként is elképzelhető. A mohácsi langobard temető 2. sírjából előkerülő fibulán ugyanilyen tömör foglalatok figyelhetők meg. KISS-NEMESKÉRI 1964. 8. kép 8. 51 Heinrich-Tamáska Orsolya a rácalmási 6. sír öntött korongfibuláján, valamint a gepida fibulákon és sasos csatokon azonosítja ezt az eljárást. (Doktori disszertáció, előkészületben) Europa-Universität Viadrina, Frankfurt (Oder) 2004 52 WERNER 1962. 42. A formai egyezésen túl, a rekeszeket kitöltő kittmassza összetétele is frank műhelyekhez köti őket. Arrhenius 1985. 130., 159. 53 ARRHENIUS 1985. 79-82. A Kárpát-medence VI. századi leletanyagából erre a Keszthely-Fenéki utcai 2. sír csüngői szolgálnak példával. SÁGI 1991. 116. 5. ábra. 54 ARRHENIUS 1985. 81-82. 55 Theophilus Presbyter A különféle mesterségekről III. könyv LVIII. fejezet. BREPOHL 1987. 167-168. 56 Az alapanyagok között gyanta- és viasszerű szerves anyag, valamint kvarchomok, gipsz és kalcit, vagy ezek keveréke fordul elő változó arányban. ARRHENIUS 1984. 30-34. 57 ARRHENIUS 1984. 30-34.; ARRHENIUS 1985. 84-91. 58 ARRHENIUS 1985. 130-131. 153. ábra, 158-159., 202. I:4c csoport. 59 ARRHENIUS 1985. 202.1:5c csoport. 60 A fóliaalátétek készítésével és különféle változataikkal kapcsolatban igen hasznos egy angolszász tanulmány: AVENT-LEIGH 1977. 1-50. 61 ARRHENIUS 1985. 39-41., 79. 62 A pannóniai langobard anyagban ennek párhuzama a kaj dacsi 10. sír fibuláin található. 63 A vörsi temető „S" fibuláinál készült erre nézve vizsgálat, a körökkel kitöltött rácsozató alátétlemezek esetében az eredmény meggyőző. SÁGI 1963. 73. 59