A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Varga É. Teréz: Szívvel, lélekkel, becsülettel. Főhajtás egy olyan pedagógus házaspár előtt, amilyet „nem terem már ez a mai világ”

1 SOMFAINE 1988. 1.; VESZÉLY 1992. 5. 2 SOMFAI 1995; SOMFAINÉ 1988. 2. 3 SOMFAI 1992. 4. 4 G. JÁGER 2005. ősz/tél 5 SOMFAI 1993. kézirat; SOMFAINÉ 1988. 3. 6 SOMFAINÉ 1988 7 MÁRKUS 1986. 33. 8 CZIRÓK 2005. ősz/tél 9 SOMFAINÉ 1988 10 TOLDI 2001. 8. 11 SOMFAI 2001. 38. 12 PAPP 1998.4. 13 MÁRKUS 1986. 33. 14 SOMFAI 1998-kézirat 15 MÁRKUS 1986. 35. 16 SOMFAI 1998 - kézirat. Az országos tudósítói munkára jó példa a Magyar Meteorológiai Társaság és az Orszá­gos Meteorológiai intézet Időjárás című lapja 1953. márc./április számában megjelent Érdekes halo-jelenség Bakonybélen című cikke, amelyben rajzzal is illusztrálva mutatott be egy ritka fénytüneményt. 17 Hasprai Vilmos szóbeli közlése 2006. 18 Ezt közli: VERESS 2000. 167-169., valamint: VERESS 1991. 53-55. 19 SOMFAI 1998-kézirat 20 SOMFAI 2001. 37-61.; közzé tette: SOMFAI J.: Háborús napló (1944-45), naplójának részleteit. 21 Somfai J. szóbeli közlése 2001 22 SOMFAI 1998-kézirat 23 VERESS 2000. 203. 24 Hasprai Vilmos közlése. 25 SOMFAI 1998-kézirat 26 MÁRKUS 1986. 36. 27 VÁSÁRHELYI 2003. 17. 28 VÁSÁRHELYI 2003. 17. 29 Saját gyűjtésem. Adatközlőim voltak: Bauer Pálné (1931), Bertalan Antal ( 1926), Birnbauer Istvánné ( 1927), Hasprai István (1924), Hasprai Istvánné (1936), Hasp­rai József (1901-1980), Hasprai Józsefné (1907-1994), Hasprai Olga (1936), Hasprai Vilmos (1929), Izsa László (1927), Lakatos József (1872-1964), Németh Gyuláné (1935) 30 SOMFAI 1993; SOMFAI 2001. 37. 31 VESZÉLY 1992. 5. 32 MÁRKUS 1986. 36.; G. JÁGER 2005. ősz/tél 33 SZABÓ 1965. 4. 34 SOMFAI 2001. 37. 35 SOMFAINÉ 1986 36 VESZÉLY 1992. 5. 37 PADOS-VÁRNAGY 1964. 6. 38 MÁRKUS 1986. 34. 39 PAPP 1998. 4. 40 TOLDI 2001. 8. 41 SOMFAI 2006 42 PAPP 1998. 4. 43 Id. Somfai János szóbeli közlése 2001 44 MÁRKUS 1986. 33. 45 SOMFAINÉ 1988. 3. 46 SZU 1985 47 SOMFAI 1995 48 SOMFAI 2001 49 MÁRKUS 1986. 36. 50 MÁRKUS 1987. 37. 51 SOMFAI 1998. 2. 52 Időjárás: 1952/7. 53 VERESS 2000. 167-169.; VERESS 1991. 53., 55.; SOM­FAI 2001. 36-71. 54 TUNGLI 2003. (XII. 4.) 6. is erre utal nekrológjában. 55 VESZÉLY 1992. 5. 56 MÁRKUS 1986. 36. 57 VESZÉLY 1992. 5. 58 PRAZNOVSZKY 1988. 3. 59 Somfai Balázs adatközlése, 2006 60 SZÍJ 1971. 2. 61 SOMFAI 1995. Idézve a 7. oldalon is. 62 Jókai füzetek 1. Pápa 1988. 65. + mellékletek. 63 Jókai füzetek 5. Pápa 1992 64 Rajztanítás, Budapest 1962/6. 65 Gyakorlati foglalkozás Budapest 1970/2. 66 Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, Veszprém 15. 1993.75-101. 67 A Pápai Ipartestület emlékkönyve. Pápa 1996. 158-163. 68 Emlékkönyv a Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre 10 éves fennállására. Veszprém 1989. 43^-5. 69 Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, Veszprém 21.2004. 111-116. 70 Várnagy Mihállyal közösen írt cikke a Napló 1964. V 6. 6-ról. 71 Veszprém, 1986. 4. szám 72 A dolgozat során fel nem használt, szintén róluk szóló iro­dalmak: HUSZÁR J.: Az alma mater vonzásában Napló 1980. nov. 1.; NEMES R: Somfainé Pados Mária tanárnő nyugalomba vonult. Gyakorlati foglalkozás Budapest, 1971./5.; BALOGH Ö.: Egy pedagógusélet summázata „Mi plecsniket nem kaptunk. Napló, 1989. XI. 11.; PAT­KA L.: Somfainé Pados Mária pedagógus, festőművész. Megyeházi tudósítások. Veszprém 1993./3. Dolgozatom elkészítésében segítségemre voltak: Somfai Balázs levéltáros, aki rendelkezésemre bocsá­totta a szüleiről összegyűjtött publikációkat, valamint a velük kapcsolatos kéziratait. Lektori véleményével is se­gítette munkámat. A családi fotókat bátyja Somfai János vegyészmérnök kölcsönözte. Az adatok összegyűjtésében Ács Anna muzeológus, valamint Lukács Borbély Imréné, Sági Istvánné, Vonnák Andrea múzeumi munkatársaim és Hauber János restaurátor működtek közre. Hálás vagyok a kapott információkért fentebb már név szerint feltüntetett adatközlőimnek, különösen családom tagjainak: Lakatos Józsefnek, Hasprai Józsefné Lakatos Teréznek, Hasprai Jó­zsefnek, anyámnak Hasprai Olgának és bátyjának Hasprai Vilmosnak, aki apám korai és tragikus halála után a gondjai­ba vett. Az ő elbeszéléseik tették lehetővé, hogy e két rend­kívüli embert már kora gyermekkoromban megismerhettem. Jóllehet, személyesen csak jóval később állt módomban ta­lálkozni velük. Valamennyiüket köszönet illeti. 321

Next

/
Thumbnails
Contents