A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Schleicher Vera: „Kakukktojás” tárgyak a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

Máriabesnyő 1 db (faragott bot) Csongrád megye Pest megye összesen: 2 db. A fővárosi adományozó­tól származó halottas lepedő eredeti készítési és hasz­nálati helye ismeretlen, stílusa alapján a Felvidéken készített és házaló kereskedők révén elterjedt halottas lepedő típusról van szó, amelyet megyénk területén is elő-szeretettel használtak. A Máriabesnyőn készült bot alkotója, Nagypál Miklós a XIX. század második felének ismert pásztorfaragója volt, gazdagon díszí­tett botjai közül többet őriznek különböző hazai köz­gyűjteményekben (pl. Gödöllő, Vác, Néprajzi Múzeum stb.). Ezek egyike a gyűjteményünkben található fa­ragvány, amely az alkotó „történelmi" témájú botjai közé tartozik, ezekhez hasonlóan nemzeti jelképeket, a himnusz szövegét, valamint a magyar történelem je­les alakjait ábrázolja. Békés megye Tótkomlós 3 db (vizeskanta, ételhordó, korsó) A datált, feliratos fazekastermékek Tótkomlósón ké­szültek a XIX-XX. század fordulóján, eddig ismeretlen körülmények között - talán beházasodás révén - ke­rültek Szentgálra, majd onnan a gyűjteménybe. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőkövesd 2 db (kötény) Nagymihály 1 db (pásztorkürt) Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen: 3 db. A hímzett fekete matyó kötények feltehetően a két világ­háború közötti népművészeti gyűjtőláznak eshettek „áldozatul", így kerülhettek egy balatonmelléki villá­ba, illetve egy pápai otthonba, amelyeknek 1952. évi „zár alá vételekor" váltak múzeumi tárggyá. A gazda­gon díszített spanyolozott szarukürtöt a múzeum alapí­tása után nem sokkal ajándékozták a múzeumnak, készítésének, használatának körülményei sajnos isme­retlenek. (4. ábra) Bács-Kiskun megye Géderlak 1 db (aratókorsó) Bács-Kiskun megye összesen: 1 db. A géderlaki fa­zekasműhelyből (Varga Péter) kikerült korsót Adorján­házán használták és az Adorjánháza-Egeralja térségére kiterjedő nagyszabású néprajzi tárgygyűjtéskor került Szalóky Károly gyűjteményébe. Hódmezővásárhely 1 db (faragott Madonna-szo­bor) Csongrád megye (település megjelölése nélkül) 1 db (halász kompánia pálinkás butykosa 1846-ból) E két alföldi műtárgy a gyűjtemény legtalányosabb darabjai közé tartozik: a bekerülés évszámán kívül semmit sem tudunk róluk. A halásztársaság butéliáját 1928-ban adományozták intézményünknek, az első szakleltárkönyvbe azonban - nyilván hasonló meg­fontolásból, mint a külföldi műtárgyak - nem ke­rült be. A II. világháború utáni gyűjteményrendezés sajnos nem járt együtt profiltisztítással, amit e kü­lönleges - a feliratban szereplő személyneveknek köszönhetően informatív - tárgy esetében különösen sajnálhatunk. A tanulmányi raktárban „talált" több száz tárgyhoz hasonlóan Vaj kai Aurél ugyanis ezt is a törzsanyagba emelte 1955-ben, utat nyitva ezzel a tárgy későbbi kiállítási célú felhasználásához, ami ez esetben a tárgy sorsának beteljesedését jelentette: a butellát abból a tihanyi halászcéhházból lopták el 1970-ben, ahol sem stílusa, sem eredete alapján nem volt semmi keresnivalója. Az egy fából kifaragott, különleges szépségű Madonna szobor (M. Horváth János hódmezővásárhelyi pásztorfaragó alkotása) szintén az 1920-as években került be a gyűjteménybe, ám alkotóján kívül egyéb információnk egyelőre nincs róla. Hajdú-Bihar megye Balmazújváros 1 db (süveg) Debrecen 3 db (dohányzacskó, cseréppipák) Hajdú-Bihar megye összesen: 4 db. A négy tárgy kö­zül a három „eredeti" használati tárgyról nem maradtak fel használható adatok, az 1974-ben vásárolt süvegről azonban pontos tájékoztatást ad a nyilvántartás. Egy történeti viseletdarab rekonstrukciójáról van szó, ame­lyet feltehetően kiállítási célra, megrendelésre készí­tett Mihalkó Zoltán kalaposmester, aki a süveg ké­szítésének technikáját (a szintén Balmazújvárosban működő) nagyapjától tanulta. Kárpát-medence Románia (település megjelölése nélkül) 2 db (fa­ragott bot, hímes tojás) Erdély (település megjelölése nélkül) 13 db (boró­303

Next

/
Thumbnails
Contents