A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Schleicher Vera: „Kakukktojás” tárgyak a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

Bakonyszombathely községekben folyt. Az e két községben vásárolt hímzett kultikus textíliák és viseletdarabok máig a múzeum jelentős néprajzi textilgyűjteményének kiemelkedő darabjai. Somogy megye Andocs 1 db (ferences szerzetesek által készített andocsi emlék szentkép a XIX-XX. sz. fordulójáról) Balatonkiliti 1 db (faragott bot) Balatonszabadi 6 db (tapogató, egérfogó jégpatkó, hímzett lepedő, türelemüveg, rececsipke-betét) Buzsák 2 db (szőttes törölköző, szaru sótartó) Csurgó 1 db (cifraszűr) Nagyberény 3 db (négysípos duda, kanászbalta, kobak) Osztopán 2 db (festett papír báb, pipaszár) Ságvár 7 db (párnavég, szőlőakasztó bot, tükrös, szaru sótartó, birkakolomp, lóbékó, kefetartó- az összes tárgy a XIX. század utolsó harmadában készült) Siófok 2 db (szőlőmetsző kés, vászonkorsó, késpenge) Siómaros 5 db (pereckulacs, fonalgombolyító, kapu akasztó, kapatisztító, csipketöredék) Törökkoppány 5 db (festett tojások a 20. század elejéről) Somogy megye (település megjelölése nélkül) 6 db (kettős tilinkó a XIX. századból, gyújtótartó, faragott kanál „Váth Jánosnak" felirattal, rokka; Bagol András botja) Somogy megye összesen: 38 db. Balatonszabadi, Siófok és Siómaros 1950-ig Veszprém megye enyingi járásához tartozott. A siómarosi tárgyak tervszerűen folytatott múzeumi vásárlás következtében kerültek a múzeumba, míg a siófokiak inkább alkalomszerűen. Különösen érdekes darab a siófoki vászonkorsó és a XVII-XVIII. századra datált késpenge, amelyek az új katolikus templom alapozásakor kerültek elő 1903ban több más használati tárggyal együtt (de csak ezt a kettőt sorolták a néprajzi tárba!). A ságvári szerzeményezés a gyűjtőterület határainak rugalmas kezelésére hoz példát. „Mint Veszprém vármegye mai területén ugyan kívül eső, de az ősi megye kultúrterületébe mindenképpen beilleszkedő területrész a Balaton-partnak az a része is, amely a megye veszprémi járásával dél felől határos. Megyei központunkhoz való közelsége is indokolttá teszi ennek a területnek innen való megfigyelését" - indokolja Laczkó Dezső a Zala megye egyes településein folyó régészeti megfigyelések szükségességét

8

. Az „ősi megyét" azonban ennél messzebbre is kitágította a múzeum, ha érdekei úgy kívánták: több éven keresztül folytattak például ásatásokat a ságvári „ősemberi kultúrtelepen", amelynek feltárásába csak 1930-tól kapcsolódott be a Somogymegyei Múzeumi Egylet, mint illetékes szerv

9

. A hét darab értékes néprajzi tárgyat az 1928-as ásatási munkálatok idején vásárolta a múzeum, egy részüket (például a faragott kefetartót) kifejezetten cseretárgynak szánta Laczkó Dezső. A törökkoppányi hímes tojásokhoz 1916-ban egy veszprémi polgár adományaként jutott a múzeum, míg a buzsáki szőttes Kiss Ilona magángyűjteményének

10 egyetlen somogyi darabja. A csurgói szűrszabó műhelyben készült gulyás szűr - a dunántúli posztóviseletek egyik kimagaslóan igényes darabja - 1860 körül készült, feltehetően egy nemesvidi uradalmi gulyás (Varga István) számára. A veszprémi múzeum gyűjteményébe állami letétként került 1914-ben, vagyis abban az évben, amelyben a Somogymegyei Múzeumi Egyesület is (Gönczi Ferenc alelnöklésével) megkezdte a helyi néprajzi és népművészeti anyag gyűjtését. Ezt a bakonyi rátétes szűröktől mind díszítőtechnikájában, mind stílusában elütő jellegzetes somogyi

11 viseletdarabot - amelyet készítésének és használatának helyszíne is a dél-dunántúli megyéhez köt - több kaposvári kiállításra is kölcsönözte már intézményünk, és helyet kapott a Somogy megye népművészete kötetben is.

12 A múzeum legelső szerzeményei között szerepelt a történelmi tárgyú karcolt botjairól ismert Bagol András egyik alkotása, amelynek kalandos sorsát sejteti, hogy egy kalocsai adományozótól került be gyűjteményünkbe. Bagol András Somogy és Baranya megyében is pásztorkodott, alkotásait a Somogy megye népművészete kötet elemzi.

13 Végezetül külön említést érdemel a „kettős tilinkó" (ikerfurulya) is, amely igen ritka népi hangszerünk. Párhuzamait csupán néhány dunántúli és csángó tárgy, illetve adat jelenti. A néprajzi gyűjtemény e Somogy megyéből származó darabja formai jegyek alapján a gyimesi kettősfurulyákkal rokonítható.

14 Zala megye Bak 1 db (faragott bot) Keszthely 1 db (Mattisz Pál műtermében készült családi fotó) Sármellék 2 db (tokmány, karcolt szaru sótartó) Szentgyörgyvár 1 db (a község pecsétnyomója) Zsid (jelenleg Várvölgy) 1 db (kötény az 1910-es évekből) Zala megye összesen: 6 db. Bak kivételével valamennyi község 1950 és 1979 között a megye gyűj301