A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
Gopcsa Katalin: Adatok Egry József fiatalkori munkásságához
lönösségével hat: az 1912-es datálású művön egy széles vállú mezítelen férfi alak kezében portikuszos épület-makettel jobbról balra halad, lába alatt koponyák 19 (35. ábra). A másik, Nágel József könyve feliratú ex librisen két idős, kalapos férfi áll (36. ábra). A velünk szemben álló, szemüveges alak nagyméretű papírt tartva kezében olvas, a másik oldalnézetben, kezét hátra téve mosolyog. A normálisnál nagyobb fejűre rajzolt páros groteszk megjelenítésű. A bal oldali férfi jobb lába alatt olvasható Egry József folyóírásos szignatúrája. Egryt 1915-ben behívják segédszolgálatos katonának. Súlyosan megbetegszik, 1916-ban a badacsonyi kisegítő katonai kórházban ápolják. Ebből az időszakból származnak képeslapként használt háborús litográfiái. Ezek közül az egyik, a „Győzelem" feliratú (37/1. ábra) oldalról mutat egy lovon haladó mezítelen, kezében zászlót tartó férfi alakot. A bal felé tartó lovas szinte egysíkúvá lett, mezítelen fekvő emberek alkotta síkságon lépdel, ahol a fekvő halottak tömegéből olykor kiemelkedik egy-egy eldobott, otthagyott fegyver. A lovon ülő alak mindkét kézzel fogja címeres zászlaját. A veszprémi múzeum gyűjteményében lévő két háborús képeslap Korcsek Jánosnak van címezve. Egry a fekete-fehér rajzos lapnak nemcsak a levelezésre szánt oldalát, hanem a rajzos felének üres terét (a horizont feletti hátteret) is részben teleírta. Ugyanannak a litográfiának egy másik változata került a múzeum gyűjteményébe a Nágel hagyatékból (37/2. ábra) : ezen a lovas címeres zászlója akvarellel piros-(fehér) zöld színekkel van kifestve. Szintén a Nágel hagyatékból származik az a másik háborús litográfia, képeslap (38. ábra), amelyen fekvő halott alakokon átkelve balra tartó katonaruhás férfi-sereg, rövidülésben jelenítve meg az embereket, halad. A kígyózó sort vezető sapkás katona jobb vállán zászló - ez is utólag van piros és zöld vízfestékkel kifestve. Ugyan ennek az „Előre" jelszavú rajznak kifestetlen változatát küldte el Egry Lyka Károlynak, amelyet az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának archívuma őriz, és az 1980-as Egry arcképei kötetben Fodor András - Szabó Júlia közöltek is 20 . A veszprémi múzeum gyűjteményébe került müvek, valamint a szakírók által ugyan említett, néha elemzett, század-eleji folyóiratokban publikált, de általában nem ismert rajzok, a későbbiekben ismertetett, nemrég napvilágra került Egry plakátok mind azt bizonyítják, hogy Egrynek az alkalmazott grafikához is rendkívüli tehetsége volt. 1918-ra datálható az a plakátja, amelyen a KÉPÍRÓK KÉPFARAGÓK Váci utca 33-ban létesített műkereskedelmi galériáját reklámozza 21 (39. ábra). A képen az izmos férfialak jobb kezében embert-formáló kisplasztikát tart. Az ex librisen szereplő akt figura, és a mindkét plakáton szereplő férfiakt erősen nyújtott lábú, rövid törzsű, izmos férfi alakja erős rokonságot mutat Kernstok férfi aktjaival. Az Első Magyar Látványtár tulajdonában lévő másik, nemrég előkerült Egry plakát ugyanennek a műkereskedő galériának a kiállítását reklámozza: Csáky és Tornyay kollektív kiállítása szerepel a plakáton (40. ábra). A markánsan, tömbösen alakított szövegek felett egy bal kezét fejéhez emelő akt modellt látunk a kép bal oldalán, a jobb oldalon pedig a modellt rajzoló, ülő, kezében papírlapot tartó festő alakot. A stilizált dombokat jelző, alacsony horizontú előtéren lévő alakokat két oldalról keskeny fatörzs-vonal keretezi, amelyek fenn laza lombozatot alkotva zárják le a képet. Az előbbi plakáton a bal felső sarokban, ez utóbbin a rajz jobb alsó sarkában találjuk meg Egry szignóját. A Nyugat hasábjain közölt kiállítási kritika alapján datálhatjuk mindkét plakátot 1918-ra. 22 A badacsonyi Egry Emlékmúzeum kiállításai kapcsán kerültünk kapcsolatba magángyűjtőkkel, akiknek tulajdonában mindezideig nem publikált, korai Egry müvek vannak. Az Egry múzeumnak is felajánlották, de végül is a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került a Kettősportré 23 , amely 1905 körül készülhetett és Egrynek ebben az időszakban készült pénzkereseti arckép-festészetéről ad pontos információt. Egry édesanyja a lánykák családjánál dolgozott házmesterként-mosónőként, s Egry, édesanyjának sorsát könnyítendő, festette meg a család Judit és Erzsébet lányát ábrázoló képet (41. ábra) Egry önéletrajzából tudjuk, hogy Fellegi Emil dekoratív festőnél „inaskodott", 24 aki fényképek után készítendő arcképfestést rendszeresen vállalt. A Kettősportré két lánykájának megfestett képe is bizonyítja, hogy Egry jól megtanulta ezt a fajta „portrézást", mint pénzkereső mesterséget. Szintén magángyűjteményben, Saphier Dezső kollekciójában találkoztunk egy feltehetően a század elején készített „Hölgy függőágyban" témájú olajfestménnyel (42. ábra). A kép bal alján Egry aláírásával ellátott festményen fákra kötözött függőágyban kék-kendős, fehér párnán fehér szoknyában a függőágyban levelet olvasó, jobb kezében piros almát tartó nőt látunk, a függőágy tartójául szolgáló bal oldali fácska előtt fekete fejű fehér kutya figyel, a kép jobb szélén fehér abrosszal borított asztalkának részlete látható, háttérben pedig, a kép kétharmadánál lévő horizont vonalában a Balatont és a tó túlsó partját szegélyező kék hegyeket látjuk. Egryt a szabad táj élménye itt is friss, közvetlen megjelenítésre, oldott, festői interpretálásra késztette. A kép keretét a függőágyat tartó fácskák levelei adják. Friss, üde 232
