A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Nagy István: Adatok az 1809-es francia dúlásokról a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményében

12 elengedést 13 bérletbeni 14 (szószerinti) viszonyától, (értsd:) döntésétől 15 írnok ,6 elengednék 17 építési írnok (építőanyagokat nyilvántartó uradalmi tiszt) 18 raktárban 19 leltára 20 dénár 21 ügyvéd 22 Itt három szó olvashatatlan. 23 nem behajtandó tartozásként továbbra is jegyeztessék fel 24 Tehát Rába Boldizsár alispánnak élete végéig nem kellett megfizetni a bérletet, de az összeget folyamatosan vezetni kellett a számadásokban. Tehát nem a bérletet annulálta, csak az alispán személyét mentette fel a megfizetése alól. 25 kötelezettségként, restanciaként 26 Megjegyezni! 27 Az Esterházy-család történetéhez 1.: ESZTERHÁZY 28 Az uradalom tulajdonlásáról 1.: FÜLÖP 1999. 64. 29 A régensi cím itt nem a hagyományos (uralkodót kormányzásában helyettesítő személy) értelmét jelenti, hanem a két nagy uradalom kormányzására létrehozott legfőbb elöljárói cím volt. 30 Az uradalmi szervezetről gróf Esterházy Károly korában 1.: HUDI 1999. 79-88. 31 LÁSZLÓ 2003. 73., 78.; vö.: HUDI 1999. 85. ill. 25. lábjegyzet 32 A Veszprém megyei közgyűlés által megválaszotott 17 tagú Állandó Deputációnak nem volt tagja, de a francia megszállás miatt Pápán felállított ideiglenes, a Veszprémben székelő Deputációnak alárendelt, de cselekvési joggal felruházott részdeputáció munkájában képviselte az uradalom érdekeit. HUDI 2006 33 A levéltáros személye nincs említve az iratban. Korábban, 1778-tól, 1793-ban és 1799-ben ismert leváltárosként Hering József (családi köteléke Hering Mihállyal nem tisztázott) működött, aki szükség esetén az uradalom irányítását is végezte. HUDI 2003. 68-as lábjegyzet; HUDI 1999. 88.; FÜLÖP 1994. 227. A Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményében 63.11.20.16 leltári szám alaltt található 1807. február 24-i keltezésű iraton Hering József Archivarius aláírása látható. 34 Az uradalom XVIII. századi történetét tisztázza LÁSZLÓ 2003; vö.: FÜLÖP 1994. és HUDI 1999. A birtokrendszer gróf Esterházy Károly (1725-1799) 1799-es halálát követően családi szerződések formájában átalakításra került, ami feltétlenül változást jelentett az uradalmi szerkezetben. Az uradalom birtokosa 1809-ben és 1818-ban is gróf Esterházy Miklós (1775-1856) volt. 35 Jelen tanulmány lehetőségeit meghaladja az irat teljes, betűhív közlése, adatai viszont érdekesek és értékesek, ezért azokat az első irat pontjainak megfelelően közöljük. 36 Utóbbi két tételt a devalváció következtében Mórotz János Exactor 1812-ben az 1/5 aránynak megfelelő 2800 forintnak számolta el. 37 A kutatás nem azonosított ilyen kocsmát. Abban az időben SZÁLAI 2005. 4L, 48., 53., 87. adatai szerint a Tirol, a Hódoska, a felsővárosi és a Csóka nevű kocsmák üzemeltek. 38 Téglavető, feltehetően a téglavető melletti kocsmáról van szó. SZÁLAI 2005. 76. említ egy "Agyagliki" csárdát, amely a XVIII. században épült. Feltehetően erről lehet szó. 39 Pápa belvárosa 1793-ban gróf Esterházy Károllyal kötött szerződésben úrbéri terheinek pénzben való megváltását vállalta: HUDI 2003. 103-104. 40 A Schvartzfischer-ügy további sorsa ismeretlen, nem ismert, hogy sikkasztásról, vagy elszámolásbéli hiányosságról van-e szó. 41 Hudi József az uradalom éves jövedelmét az 1790-es években 110 ezer forintra teszi: HUDI 1999. 81. 42 Ezt nevezik heti menetrendszernek, mert pihenőnapokkal egy hadsereg 100 km-t egy hét alatt tett meg. 43 Erre a magyarországi hadjáratban is találunk példát. A francia Lamarque-hadosztály 1809. június 12-e és június 14-e között a Körmend és Győr közötti 150 km-es utat három nap alatt tette meg. NAGY 2003. 33. lábjegyzet 44 A francia hadsereg fegyelméről Sopron megszállásakor 1. VERESS 1987. 62. 45 A pápai ütközet történetéhez legújabb feldolgozásokat 1.: NAGY 2003; NAGY 2004; VERESS 1987; (a 2005. június 11-12-én rendezett "Kiváló manőver. Az 1809-es magyarországi hadjárat és a pápai ütközet" című nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete a Pápai Múzeumi Értesítő 11. köteteként szerkesztés alatt) 46 NAGY 2004. 40. ill. 20. lábjegyzet 47 MEZEI 2005 48 A kórházakról 1.: ZSOLDOS 1817 49 HUDI 2005 207