A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Nagy István: Adatok az 1809-es francia dúlásokról a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményében

NAGY ISTVÁN ADATOK AZ 1809-ES FRANCIA DULASOKROL A GRÓF ESTERHÁZY KÁROLY KASTÉLY- ÉS TÁJMÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN Apápai Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúze­um Történeti Dokumentáció Gyűjteményében szá­mos levéltári jellegű anyag található. Ennek jelentős csoportját alkotja az Esterházy-család pápai és hozzá kapcsolt ugodi és devecseri uradalmának iratanyaga. Ez az iratanyag rendkívül töredékes, de egyes meg­maradt iratok bizonyos szempontból fontos adatokat tartalmaznak. Ilyen a 63.10.4.1 és a 63.10.4.2 leltári számú irat is. A két irat egy 1818-ban elvégzett szá­madási revízió dokumentumai, amelyben az 1775 és 1818 közötti elmaradt befizetések kimutatásait tartal­mazzák. Az első irat magyar nyelvű, Barcza Ádám uradalmi kormányzó szöveges magyarázata, amely az 1818. február 5-7-én tartott megbeszélés eredményeit és javaslatait tartalmazza. Ehhez az Esterházy-csa­lád fiatalabb fraknói ága tatai ágazatának birtokait kezelő Bezerédj Ignác uradalmi főkormányzó 1 meg­jegyzéseket fűzött. A második irat latin nyelvű, az 1799 és 1817 közötti elmaradt befizetések tételes fel­sorolása. A 63.10.4.1 leltári számú irat öt számozatlan fólióból áll. A lapokat középen félbehajtották és összefűzték, majd ismét hosszirányban félbehajtották, miként az a korabeli aktáknál szokásban volt. így tízlapos irat jött létre. Az első és a kilencedik oldal teljesen üres, a ti­zedik lap hátulján található az akta tartalma és irattári jelzete. Az iratban összesen öt kéz írása található. 2 Az első kéz fekete tintával írta a bevezető szöveget, valamint az irat oldalain jobboldalt található törzsszöveget. Az aláírások alapján Barcza Ádám prefektussal azonosít­ható. Ugyanazon tintával írt a második kéz, amely Mórotz János aláírását írta. A harmadik kéz más, kissé világosabb fekete tintával az akta jobboldali oszlopá­ban a törzsszöveghez fűzött megjegyzéseket írta, és Bezerédj Ignáccal 3 azonosítható. A negyedik kéz sö­tétbarna tintával írt, és Pápay Sámuel aláírásával azo­nosítható. Az aláíráson kívül az akta hátsó lapján ta­lálható irattári összegzés is tőle származik. Aláírása utólagos betoldás Barcza Ádám és Mórotz János aláírása közé. Az ötödik kéz írta az akta hátuljára az 1818-as évszámot és az első kéz által írott "Vegyes" jelzetet aláhúzta piros ceruzával. Az ötödik fajta írás feltehetően egy későbbi levéltárosé. Az első kéz szövege egységes szerkezetű, pontosan megszerkesztett, tisztázott. Kevés javítás és néhány be­toldás található benne. Helyesírását és nyelvezetét te­kintve a kor művelt, fogalmazásban és írásban járatos emberétől származik. A magyar nyelvű szövegben néhány latin kifejezést használt, ezek betűtípusa nem különbözik a magyar szövegétől. Elválasztásokat al­kalmaz. A második kéz szövege nem szerkesztett, több javí­tás, áthúzás, csonka mondatok szerepelnek benne, írásképe nehezebben olvasható, érzékelhetően nem a gondosságra, hanem a gyorsaságra ügyelő, utasításokat adó uradalmi főkormányzó saját kezétől származik. Az 1809-re vonatkozó bejegyzések két részre bont­hatók. Az első csoport a francia hadsereg által köz­vetlenül okozott károkból adódó tartozások. Ide tar­toznak az elmaradt bérletek és a famesterektől elra­boltak. A második kategóriát a vármegyének kölcsön adott pénzek, és természetbeni javak alkotják. Ezeken kívül több tétel szerepel még a számadásban, amely nem hozható összefüggésbe a francia háborúval. Közvetve jelen van a harmadik csoport, a kétórás szabad-rablás által okozott károk tétele is, ugyanis a pápai kocsmáknak okozott károk egy része ennek tudható be. Az irat betűhív közlése a Mellékletben. (1. Melléklet) Gróf Esterházy Miklós 27 tatai és pápai központú uradalmait 28 Bezerédj Ignác régens 29 kezelte. 30 Beze­rédj kiváló ember hírében állott. Szüksége is volt te­hetségére, mert a két nagy uradalomkomplexum (Tata­Gesztes és Pápa-Ugod-Devecser) irányítása nagy ter­het rótt rá. Munkájában az uradalmak gazdálkodásának ellenőrzésével foglalkozó számvevő (Exactor) és a közvetlenül neki alárendelt prefektusok segítették. Barcza Ádám uradalmi prefektus a pápa-ugod-de­vecseri uradalom közvetlen kezelője volt. 31 О vezette és ellenőrizte az uradalomban folyó munkát. Közvetlen 201

Next

/
Thumbnails
Contents