A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

SZILARDFY 2003 = SZILÁRDFY Z.: Messiási jövendö­lések barokk kori kisgrafikákon. In: SZILÁRDFY Z.: Ikonográfia-kultusztörténet. Képes tanulmá­nyok. Budapest 2003. 66-69. SZILÁRDFY 2003 = SZILÁRDFY Z.: A Szeged-alsóvárosi templom Purgatóriumról elnevezett Szent-Vér oltá­rának ikonográfiája. In: SZILÁRDFY Z.: Ikonográ­fia-kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest 2003. 84-92. TAKÁCS 1986 = TAKÁCS В.: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Budapest 1986 TÜSKÉS-KNAPP 1992/3^1 = TÜSKÉS G. -KNAPP É.: Vallásos társulatok Magyarországon a 17-18. szá­zadban. Néprajzi Látóhatár I. 1992/3^. 8-36. VEDDELER 1991 = VEDDELER, P: Das Münsterische Balkenwappen. Entstehung und Entwicklung eines Regionalen Wappens. Westfalen 69. 1991. (az egész kötet csak ezt az egy tanulmányt tartalmazza) VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei VORAGINE 1990 = VORAGINE, J. de.: Legenda Aurea (Az eredeti szöveg magyar fordítása) Budapest 1990 WIMMER 2000 = WIMMER, O.: Kennzeichen und Attri­bute der Heiligen. Innsbruck 2000 WIMMER-MELZER 2002 = WIMMER, O. - MELZER, H. : Lexikon der Namen und Heiligen. Hamburg 2002 WITHE 1993 = WITHE, Ch.: Szentek kislexikona. Buda­pest 1993 WÖRNER 2000 = WÖRNER, J. und H. J.: Abteikirche Ott­marsheim. Lindenberg 2000 1 Személyéről semmilyen további információval nem ren­delkezünk. 2 Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém: Régi Szerzeményi Naplói, kötet 85. 3 Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém: Iparművészeti Gyűj­temény leltárkönyve, ltsz. 66.326.1. (doboz), 66.326.2. (teteje) 4 Az I. rész szerzője: Rainer Pál, a II. részé pedig S. Lacko­vits Emőke 5 Somnnevend Imre erdőmérnök meghatározása 6 A heraldikában az irányok úgy értendők, mintha a címert öltözetünkön vagy pajzsunkon viselnénk, tehát mögötte állnánk. 7 A ládika felülete a valóságban egységesen természetes (barna) színű. A címerleírásoknál a pontosabb blazoníro­zás (címerleírás) kedvéért tüntettük fel a fémek és mázok színeit. 8 Heraldikai szakkifejezés, a címerekben szereplő állatok, karmait, körmeit és nyelvét értjük alatta. 9 SOÓS 1998. 249. (alsó sor jobb oldali ábra) 10 Österreichische Bürgerkunde 32., 400. utáni színes tábla: felülről 2. sor. balról 5. ábra (a sas mellén két sorban ösz­szesen tízszer vörössel és ezüsttel kockázott félhold, de ez a ládika címeréről hiányzik) 11 La Toison d' Or 1962. 42. nr. 283. 12 RENTZMANN 1924. T. 16. Nr. 161. 13 GROTE 1877. 354. Notiz 9. 14 SOOS 1998. 248. (bal felső ábra) 15 La Toison d' Or 1962. 42. nr. 278. 16 A címer azonosítása FALCK 1970. 193., 196. utáni szí­nes tábla: jobb oldali legfelső sor, balról 2. ábra, valamint SIEBMACHER 1999. 23. felső sor, balról 1. színes ábra alapján történt 17 Eredeti XVII. századi (szász) választófejedelmi föveg fotója: OSWALD 1984. 245. (bal felső ábra) 18 A Metternich család tagjai 1599-től töltötték be a trieri választófejedelmi tisztet (Goth.Geneal.Taschb. 1898. 182.) 19 A Metternich címer meghatározása SIEBMACHER 1999. 207. legfelső sor, balról 5. színes ábra alapján tör­tént. 20 Az ernyődeszka (Schirmbrett) egy sajátos segédsisak­dísz heraldikai megnevezése. Főként a középkori német heraldika kedvelte. Kerek vagy szögletes, legyezőszerü elem, kicsipkézett, kikanyarított szélekkel. Rendszrerint a pajzsbeli címerképet vagy mesteralakot hordozza. Sze­gélyét, illetve csúcsait gyakran bojtok, csengettyűk, gom­bok vagy pávatollak díszítik. Általában egyenesen állva helyezik a sisakra, de előfordul, hogy egyik sarka egy a sisakra helyezett vánkosra támaszkodik. - OSWALD 1984. 351. (ábrával) 21 A címer azonosítása SIEBMACHER 1999. 23. felső sor, balról 3. színes ábra alapján történt. A címer - eltekintve a pajzs formájától - apró részleteiben is megegyezik a ládikán lévő trieri címerrel. 22 A címerek meghatározása VEDDELER 1991. 42., a cí­merek mázainak megállapítása ugyanezen tanulmány színes ábrái (pl. 64. Abb. 74.: Clemens August von Ba­yern kölni érsek és választófejedelem címere, 1724 után és 66. Abb. 76.: ugyanazon választó 1730 körüli címere) alapján történt. 23 A címer azonosítása SIEBMACHER 1999. 23. felső sor, balról 2. színes ábra alapján történt. A címer formájában, apró részleteiben is teljesen megegyezik a ládikán lévő kölni címerrel. Egyedüli eltérés, hogy a ládika címerén a pajzstartó griffés oroszlán két-két golyón áll. A golyók a Siebmacher-féle címerábráról hiányzanak. 24 OSWALD 1984. 244. (ábra) 25 La Toison d' Or 1962.42. nr. 301. 26 A birodalmi főkamarási tisztség különböző címerválto­zatai: OSWALD 1984. 38. (felső színes ábra), 452. (alsó színes ábra), SOÓS 1998. 249. (középső sor, jobb oldali ábra) 27 REPGEN 1997. 24. (ábra) 28 HAMAN 1990. 70. (a királyné színes ábrájával) 29 HAMAN 1990. 70-71. (a királyné színes ábrájával) 30 RAVANELLI 1988. VI. tábla 31 LIVERANI 1968. 117. előtti képes tábla 32 MALLET 1984. CXI-CXII. tábla 33 FRANZL 1978. ábrák között (oldalszámozás nincs) 34 GONDA-NIEDERHAUSER 1977. 21. ábra, 335. (A Gonzaga címer itt a birodalmi sas mellére helyezett ti­zenötmezős címer 11. mezejében szerepel.) 35 MELL 1962. Abb. 48. (A sas mellére helyezett tizenkét­mezős címer 9. mezejében.) 174

Next

/
Thumbnails
Contents