A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
Regenye Judit: Temetkezések Veszprém, Jutasi út lelőhelyen (Lengyel kultúra, Balaton–Lasijna kultúra)
nem volt, a Balaton-Lasinja kultúrába való besorolása a másik két sírral való szomszédsága miatt történt és mert egy lengyeli objektumba beásva, egy cölöplyuk fölött találtuk meg. A 13. és 14. sír egy nagy lengyeli gödörben helyezkedett el egymás mellett. A 14-et szabálytalan mészkőtömbökből rakott halom borította, amely részben fedte a 13-at is. A 13. váz igen erősen zsugorított helyzetben feküdt. A szomszédos 14. sír bal karja a két váz között került elő. Emiatt arra gondolhatunk, hogy a vázat a letétel után megbolygatták. Mivel a kőhalom fedte a külön került kart is, tehát a bolygatás után kerülhettek a kövek a sírra. A sírok utólagos felnyitása, a holttesttel utólag végzett rituális cselekmény a neolitikumból öröklődött át a rézkorba. A 9. sír edényei a középső rézkor tipikus formái, a bikónikus tál és a harangos csőtalp alapformának tekinthető, 45 a 13. sír talpas tálja szintén. 46 Az edények díszítetlenek, ennek a ténynek jelentősége van a leletek értékelése szempontjából. A bikónikus tál rövid felső résszel a lengyeli kultúrából eredő nagyon gyakori forma, de hiányzik a felső részről a Balaton-Lasinja kultúrában szokásos díszítés, a díszítetlen változat ott ritka. 47 A csőtalpas tál tálrésze a négy lecsüngő bütyökkeljobban illeszkedik a kultúrába. 48 A kis bikónikus csésze díszítés, fül nélkül nem jellemző, ellenben megtaláljuk a Ludanice kultúra Budapest környéki lelőhelyein. 49 A 9. sír talptöredékén lévő fekete sávos minta a jellegéből következtetve lehet festés maradványa. A középső rézkorban nem jellemző a festés, de a Ludanice kultúrában szórványosan előfordul még a lengyeli kultúra vörös alapon fehér festése. 50 A fekete festés ugyanúgy a késői lengyeli kultúra 51 örökségeként értékelhető. A két sírban talált négy edény RÖVIDÍTÉSEK ASSMANN 2004 = ASSMANN, J.: A kulturális emlékezet, írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest 2004 BÁNFFY 1995 = BÁNFFY, E.: South-West Transdanubia as a mediating area. On the cultural history of the Early and Middle Chalcolithic. In: Archaeology and settlement history in the Hahót basin, south-west Hungary. (Ed.: Szőke, В. M.) Antaeus 22. 1995. 157-196. BÁNFFY 1996 = BÁNFFY, E.: Javarézkori kultikus gödör Balatonmagyaród - Homoki dűlőből. In: Évezredek üzenete a láp világából (Régészeti kutatások a KisBalaton területén 1979 - 1992). (Szerk.: Költő L., Vándor L.), Kaposvár-Zalaegerszeg 1996. 25-27. összességében erős lengyeli hagyományokat őriz, az edényformák a középső rézkor általános formakincsébe tartoznak és hiányzik a Balaton-Lasinja kultúra jellegzetes kannelurás díszítése. Ezen jellegzetes vonások alapján a leletegyüttes az észak-dunántúli lelőhelyek anyagával rokonítható. 52 A gyereksír kagylónyaklánca folyami kagylóból készült, de minden bizonnyal a korábbi tengeri kagyló ékszerek utóda. Átfúrt folyami kagyló előfordult a lengyeli kultúrában Zengővárkonyban a 79. sírban, 53 az átfúrt lemezkék azonban egyediek. A Balaton-Lasinja kultúra ismert temetkezése alapján hamvasztásos és zsugorított csontvázas temetkezésre van adat, 54 ezek edénymelléklettel rendelkeznek vagy melléklet nélküliek. A 13. sír kőpakolásához hasonló a Dunántúlról nem ismert, de a Ludanice kultúra szlovákiai sírleletei között előfordul ilyen. 55 A temetkezési módnak ez a Ludanice kultúrához kötődő szála megerősíti a kerámia alapján kialakult képet, a sírok az észak-dunántúli középső rézkor leleteihez tartoznak. M. Virág Zsuzsa településtörténeti elemzésében felvetette, hogy esetleg a Bakony-hegység alkothatott természetes határt a Balaton-Lasinja kultúra északi elterjedésében, 56 mivel akkor még nem állt rendelkezésre forrásanyag ettől délre. A veszprémi sírok adalékul szolgálnak a kérdés megoldásához. Ha figyelembe vesszük, hogy Somogyi Katalin a Somogy megyei Balaton-Lasinja leletek feldolgozásakor 57 az észak-somogyi lelőhelyeket az észak-dunántúli és alsó-ausztriai leletkörhöz sorolta, akkor nem meglepő a Balatontól északra ugyanennek a lelettípusnak a felbukkanása. A leletek szaporodásával egyre világosabbá váló kép felveti az eddig használt terminológia érvényességének kérdését. 58 BONDÁR 1995 = BONDÁR, M.: The settlement of the Lengyel culture at Zalaszentbalázs. In: Archaeology and settlement history in the Hahót basin, southwest Hungary. (Ed.: Szőke, В. M.), Antaeus 22. 1995.51-70. DOMB AY 1960 = DOMB AY, J.: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony. ArchHung 37. 1960. EGRY 1999 = M. EGRY, L: Javarézkori település nyomai Ménfőcsanak határában (Siedlungsspuren der Kupferzeit auf dem Terrain des Einkauszentrums Ménfőcsanak). Arrabona 37. 1999.11-64. EGRY 2003 = M. EGRY, I.: Rézkori településrészlet Mosonszentmiklós - Egyéni földek lelőhelyen (Das Detail einer kupferzeitlichen Siedlung auf dem Fundort Mosonszentmiklós - Egyéni földek). MFMÉ StudArch IX. 2003. 95-100. JEGYZETEK 15
