A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

tassai és két osztással kilenc mezőre osztva. 1. mező: kétfejű sas, 2. mező: vörösben jobraforduló ezüst oroszlán (a Cseh Királyság címere, mint IV. Károly császár (1346-1378) és cseh királytól 1365-ben a Gonzágák által elnyert birodalmi helytartóság emlékjele),

13 3. mező: ötször vágott, 4. mező: lebegő mankósvégű kereszt, 5. mező: ötször hasított, 6. mező: vágott, 7. mező: feketével és arannyal kilencszer vágott, harántos zöld rutakoszorúval (Wettin ház címere), 8. mező: kék mezőben két egymásnak háttal elhelyezkedő arany hal {Bar Hercegség címerel

XA

), 9. mező: szalagkereszt, amely a mező széleit érinti. A pajzsfő közepén (az alappajzs felső keresztszárát elfedve) az Osztrák Főhercegség címere: vörösben ezüst pólya. A pajzson nyitott arany korona. Az alappajzson úgyszintén nyitott arany korona. Az alappajzsot itt is az Aranygyapjas Rend láncról függő jelvénye fogja körül. (Eleonóra császárné édesapja, Gonzaga I. Vincenzo, Mantua uralkodó hercege (1562-1612) 1589-ben kapta meg az Aranygyapjas Rendet.

15

) A két címer közötti részeket és a sarkokat gazdag növényi mustra tölti ki. A ládika fedelének sérülései a következők: mindkét címernél a keretelő koszorú belső oldalából letörött egy-egy rész, a császári címer sasának koronájáról letörött a kereszt, a császárnéi címer sasának letörött a koronája és a korona jobb oldali szalagjának vége. Hiányzik a ládikatető jobb oldali szegélye is. (2. ábra) A ládika első hosszoldala: A tetőhöz hasonlóan ezt az oldalt is két címer díszíti. Balra a Mainzi Választófejedelemség címere: kerektalpú négyeit pajzs 1. és 4. mezejében a Mainzi Érsekség címere: vörös mezőben lebegő, nyolcküllős ezüst kerék, 2. és 3. mezejében Johann Schweickhardt von Kronberg érsek és választófejedelem (1604-1626) családi címere:^ négyeit pajzs 1. vörös mezejében lebegő arany korona, 2. és 3. ezüst mezejében két-két kék (helyenként megfeketedett) vaskalap, 4. vörös mezeje damaszkolt. A pajzson három rostélysisak. A középső szembe-, a két szélső kissé befelé fordítva. A jobb oldali sisakon hermelinszegélyes vörös választófejedelmi föveg

17

, rajta a sisakdísz nyolcküllős ezüst kerék. A középső sisakon kék párna, rajta a sisakdísz arany érseki mitra. A baloldali sisakon arany korona, rajta a sisakdísz növekvő fekete fenyőtoboz. A pajzs oldalán sisaktakarók, mindkét oldalon ezüst-vörös. A pajzs mögött függőlegesen elhelyezett arany érseki kereszt, amelynek csak felső vége látszik ki a középső sisakdísz érseki mitrája mögül. A pajzs felett ívesen hajló, kidomborodó betűs latin felirat tájékoztat a címer tulajdonosáról: INSIGN(ia): ARCHIE(piscopus): MOGVN(untinus): (magyarul: a mainzi érsek címere). Jobbra a Trieri Választófejedelemség címere: kerektalpú négyeit pajzs 1. és 4. mezejében a Trieri Érsekség címere: ezüst mezőben vörös szalagkereszt, amely a mező széleit érinti, 2. és 3. mezejében Lothar von Metternich érsek és választófejedelem (1599-1623)

18 családi címere: ezüst mezőben három (2, 1) lebegő fekete kagyló.

19 A pajzson három rostélysisak. A középső szembe-, a két szélső kissé befelé fordítva. A jobb oldali sisakon hermelinszegélyes vörös választófejedelmi föveg, rajta a sisakdísz nyolcszögletes ezüst ernyődeszka

20 vörös szalagkereszttel, a keresztvégeknél az ernyődeszkához csatlakozó természetes színű pávatollakkal, a keresztszárak találkozásánál Metternich címeres kis pajzzsal (ezüst mezőben három fekete kagyló). A középső sisakon kék párna, rajta a sisakdísz arany érseki mitra. A baloldali sisakon arany korona, rajta a sisakdísz növekvő, jobbraforduló ezüst hattyú (Metternich család sisakdísze). A pajzs oldalán sisaktakarók, jobbra ezüst-vörös (Trier), balra ezüst-fekete (Metternich). A pajzs mögött függőlegesen elhelyezett arany érseki kereszt, amelynek csak felső vége látszik ki a középső sisakdísz érseki mitrája mögül.

21 A pajzs felett ívesen hajló, kidomborodó betűs, latin felirat tájékoztat a címer tulajdonosáról: INSIGNI(a): ARCHIEP(iscopus): TREVIR(ensis): (magyarul: a trieri érsek címere). A két címert egy növényi díszes sáv választja el egymástól. Ez a hosszoldal csaknem teljesen ép, csak a bal oldali szegélyléc mintegy kétharmad része törött le és veszett el az idők folyamán. (3. ábra) A ládika bal rövidebb oldala: Ezt az oldalt a Kölni Választófejedelemség címere díszíti. Négyeit tárcsapajzs, szívpajzzsal. Az alappajzson az 1. ezüst mezőben fekete szalagkereszt, amely a mező széleit érinti (a Kölni Érsekség címere), a 2. vörös mezőben jobbraforduló ágaskodó ezüst ló (Westfalia címere), a 3. vörös mezőben három (2, 1) lebegő arany tavirózsa levél (Engem Hercegség címere), a 4. kék mezőben ezüst sas (Arnsberg címere).

22 A kerektalpú szívpajzsban Ferdinand von Wittelsbach érsek és választófejedelem (1612-1650) családi címere: négyeit pajzs 1. és 4. mezejében feketében jobbraforduló, vörös koronás arany oroszlán (Pfalz címere), 2. és 3. mezeje kékkel és ezüsttel rutázott (Wittelsbach család címere). A pajzson arany érseki mitra. A pajzs mögött füg148