A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Regenye Judit: Temetkezések Veszprém, Jutasi út lelőhelyen (Lengyel kultúra, Balaton–Lasijna kultúra)

rokba, kivételt csak a 6. sír képez. A 4., 5., 7. sír festett edényei archaikusabb darabok a 3. sír füles edényéhez és a 6. sír csészéjéhez, csőtalpas táljához képest. A dél-dunántúli temetők késői jellegű kerámiájában fedezhetünk fel rokon darabokat és néhány ausztriai sírleletben. Egészében a lengyeli kultúra II. és III. periódusának jegyeit viselik az edények. Ez alapján legvalószínűbben II b korúnak tarthatók a sírok. Az 1972. évi feltárás sírjaiban talált edények tipikusan késő lengyeliek, eltérnek a most ismertetett sírkerámiától. A feltárt három sírból a 2-ban volt két tál, valamint egy korábban feltárt sírban egy csőtalpas tál és három csésze.

29 A különbséget megmagyarázza, hogy ez a feltárás a település centrumát érintette, míg a 2003. évi a nyugati peremét. Utóbbi helyen a települési anyagban is találtunk festett kerámiát, némely objektumban jelentős mennyiségűt. A jelek szerint a település nyugati pereme volt a legkorábban lakott rész, a sírok a település életének korai szakaszában kerülhettek földbe. A sírok mellékletben gazdagok, ahogy a lengyeli kultúra temetkezéseinél ez szokásos. A sírcsoport közepén fekvő 5. sír (férfi) a leggazdagabb: 4 edény, 1 nyéllyukas balta, csiszolt balta, véső, baltatöredék, fenőkő, 6 pattintott kőeszköz, köztük egy obszidián, 1 vaddisznóagyar, 2 csiszolt csonteszköz és 5 gyöngy volt a sírban. A 6. és 7. sír, két női temetkezés egy nagy szemétgödörbe ásva, szintén változatos mellékletet tartalmazott. A 6. sírban 5 edény volt, 2 pattintott kőeszköz és okkerdarabok, a 7-ben 7 edény, 12 gyöngy és 5 szarvasfog, 2 kőeszköz, 1 őrlőkőtöredék. A 2. (férfi) sír 2 edénye mellett 1 átfúrt kőbalta és 1 kővéső került elő. A 3. (női) sírba a 3 edény mellé 1 pattintott kőeszközt helyeztek. A maradék 3 sírban csak l-l melléklet volt: a 4. sírban egy edény, az 1. gyereksírban pattintott kőeszköz és a 8. (férfi) sírban szintén. Az 5. sír temetkezése több szempontból is figyelemre méltó. Megtalálható benne minden, ami a lengyeli kultúra temetkezéseiben mellékletként elő szokott fordulni. A tárgyak darabszáma magas, de talán érdekesebb, hogy az egyes tárgytípusokból esetenként többet is eltemettek. Az edények száma 4, festett, jó minőségű kerámia mindegyik. A töredék kerámia eleve töredékesen kerülhetett a sírba a szertartás során. A kőeszközök képezik a leggazdagabb tárgyegyüttest. Használat szempontjából két csoportba sorolhatóak: kész eszközök és az eszközkészítés tárgyai (fenőkő, töredék balta). A tárgyaknak két külön csoportban való sírba helyezése (a nyéllyukas balta és a véső a has előtt, a többi a fej előtt) is arra utal, hogy más meggondolásból kerültek oda. A csonteszközök közül a bordából készült eszköz talán a bőrmegmunkáláshoz használható, a csiszolt hegy töredékes és a vadkanagyar is inkább félkész termék. A gyöngyök viseleti tárgyak. A változatos mellékletanyag alapján különleges helyzetű személynek kell tekintenünk a halottat. A közösségben betöltött szerepe többféleképpen megközelíthető. A nyéllyukas balta jellemzően a felnőtt férfisírok melléklete, rangjelzőnek szokás tekinteni.

30 Az a tény, hogy esetenként női sírokban is előfordul

31 inkább erősíti, semmint gyengíti a feltételezést, ugyanis kizárja, hogy csupán az idősebb férfiak életkori csoportját jelezze. A rangjelző tárgyak mellett presztizstárgyak is előfordulnak. A távoli, idegen nyersanyagok és ezekből készült termékeket szokás ebbe a körbe sorolni.

32 Ilyen az obszidián szilánk és a Dentalium gyöngyök. Az obszidián jelenléte különösen érdekes, mert a szentgáli tüzkőbánya közvetlen környékén a helyi kő nyersanyag olyan mértékben domináns, hogy kizárja az idegen kövek használatát. Ezen a lelőhelyen azonban a települési gödrökben is találtunk obszidiánt, ami feltétlenül a telep kiterjedt kapcsolatrendszerére utal. A kagylóékszereknek a neolitikus kultúrák életében betöltött szerepe részletesen feldolgozott.

33 Nem szokás ebbe a kategóriába sorolni a kerámiát, hiszen csak a rítusban töltött be szerepet, ebben az esetben mégis meg kell említeni, hogy a fej mellé állított két festett edény magasan kiemelkedik a késői lengyeli időszak edényei közül. Az adott körülmények között ezek is a presztizstárgyak közé sorolandók. A sírba tett eszközök az edények mellett helyezkedtek el gondosan elrendezve. Egy más fajta megközelítési lehetőséget enged meg ez az elrendezés. Munkaeszközök és az eszközkészítés szerszámai voltak ebben a csoportban, ezek a halottnak a munkamegosztásban betöltött szerepét kiemelve kézműves mesteremberként mutatják be, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a vadkanagyar félkész termékként is itt volt, nem a testen, mint egyébként szokásos. Kérdés, hogy egy személy társadalmi szerepének különböző oldalait lehet-e, érdemes-e így szétválasztani, amikor a hatalmi szimbólumot, a presztizstárgyakat és a kézművességre utaló tárgyakat együtt temették el. A nyéllyukas baltának hatalmi szimbólumként való értelmezése esetén a kis sírcsoport különös jelentőséget kap, ugyanis a csoporthoz tartozó másik idősebb férfi sírjában (2.) is találtunk ilyet úgy elhelyezve, hogy a halott láthatóan a kezében tartotta a balta nyelét és egy kis kővésőt. Egy csoporton belül nem kizárt több kiemelkedő férfisír előfordulása, hasonló a helyzet például a Svodínban feltárt 130/80. és 132/80. különösen gazdagon mellékelt férfi s írókkal.

34 12