A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Mészáros Veronika: Néprajzi negatívok a Balaton mellékéről. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Negatívtárában található néprajzi fényképek vizsgálata

4. táblázat emberábrázolás 14 strandélet építészet 102 szokás kereskedelem 18 tárgyfotó közlekedés 4 úttörőélet mesterség 5 városkép mezőgazdaság 1 A néprajzi fényképezésre oly jellemző témák képviseltetik magukat a legnagyobb számban. A fényképen leginkább megörökíthető építészettel foglalkozó fényképek az összes kép 50%-át teszik ki. A szokások témakörben minden fénykép a bábtáncoltató betlehemezest örökíti meg. Az archaikumok megőrzésére is tesz kísérletet a fényképész, amikor a megszűnő olajütő malmokat és régi tárgyakat eredeti helyszínünkön fényképezi, ill. amikor egyes munkafolyamatokat örökít meg. A fényképek révén a jelen rögzítése is lehetséges, ezzel a tevékenységgel Vajkai Aurél is él, a KISZmunkatáborok, a városkép, az emberábrázolások témakörében. A parti életmódot megjelenítő fotók: hajózás, strand, vendéglátó egységek csupán a képek 12,3%-át adják. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a Somogy megyei fényképek a helyi jellegzetességeket (építészet, bábtáncoltató betlehem) mutatják be, és az adott kor jelenkutatásának tekinthetően képeket rögzít (strand, hajózás, városkép). A Somogy megyei fényképek részéletesebb vizsgálata jelen tanulmánynak nem célja. A 2568 összes vizsgált kép a következő főbb témakörökbe sorolható: emberábrázolás, építkezés, közlekedés, mesterség, mezőgazdaság, munkafolyamat, sport, strand, szokás, tárgyfotó, vallásosság, településés tájkép, vendéglátás-kereskedelem, viselet. Nagyobb aránya miatt kiemelkedő az építkezéssel kapcsolatos fényképek csoportja, ami az összes kép 42,2%-át adja. Jelentősebb mennyiségű felvétel tartozik a tárgyfotó (13,2%), településkép (9,4%), emberábrázolás (9%), szokás (7,5%>), munkafolyamat (5,2%) témakörök csoportjába. Az összes vizsgált kép csupán 0,2%-át alkotja a kimondottan viseletet ábrázoló fényképek csoportja. Ez feltűnően kevés a néprajzi fényképezés országos összehasonlításában. Az egyes témakörök részletesebb vizsgálata árnyaltabb képet adhat. Az így feltüntetett számarányok nagyságrendileg adnak tájékoztatást. Hiszen a fényképek teljes revíziójáig csupán a leltárkönyvi meghatározásokra támaszkodhatunk, így az adatok nem mindig pontosak. A felvételek jó része több csoportba sorolható, ami nyilván a leltárkönyvi adatok alapján a jelenlegi rendszerezésben nem mindig a valós, tényleges domináns témakörbe való sorolást érte el. 5.táblázat építkezés 1077 vendéglátás, kereskedelem 73 tárgyfotó 340 strand 42 településkép, tájkép 241 közlekedés 41 emberábrázolás 231 sport 30 szokás 188 mezőgazdaság 26 munkafolyamat 135 vallásosság 21 mesterség 118 viselet 5 Építkezés Az építkezés témakörébe 1077 darab fényképfelvétel sorolható. Ezek közül az elsőket Nagy László fényképezte 1935-ben, majd a sort Vajkai Aurél folytatta 1937-ben Balatonfőkajáron. (1. ábra) A továbbiakban Vajkai Aurél összesen 803 darab felvételt, majd Törő László 77 darabot, Wöller István 69 darabot és Lackovits Emőke 116 darabot készített. Lackovits Emőke nevéhez fűződik az e témakörben keletkezett utolsó felvétel, amelyet 1983-ban leltározott be. (2. ábra) Azóta építkezéssel kapcsolatos felvétel nem készült. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt 21 évben nem dokumentálta a múzeum a Balaton melléke építkezési kultúrájának változásait. A számadatok alapján ismét megállapíthatjuk, hogy Vajkai Aurél készítette a legtöbb felvételt. Mind a fényképezéshez

12

, mind a népi építkezéshez való korai vonzódása ismeretes előttünk, 1936-ban már építkezést fényképezett éppen a Balaton mentén.

13 Azt, hogy a fénykép dokumentációs erejével, fontosságával Vajkai Aurél mennyire volt tisztában, munkássága bizonyítja. Azonban az meglehetősen furcsa, hogy erről írásaiban nem tesz tanúbizonyságot. A magyar népi építkezés és lakás kutatása című munkájában ugyan több helyen említi többek között Jankó János

14 és Bátky Zsigmond

15 kapcsán a házakról készült felvételeket. Fényképezésre mégsem buzdítja a kutatókat,

16 csupán egy közös adatbázis létrehozásának szükségességét említi: „ Gyűjteményeinknek a házra vonatkozó anyagát, képeit, fényképeit lajstromozni kellene, hogy a kutatóknak rendelkezésére álljon. "'

7 A Balaton környéki építkezés terén végzett fényképészeti munkásságának tudatossága azonban abból is kiderül, hogy ismerte és bírálta korának hasonló jellegű tevékenységét.

18 Az építészi megközelítésben hiányolta az embert, a ház lakóját. A beállított, mesterkélt fényképészeti képekből szintén magát az életet magát hiányolta.

19 E kritikák bírójaként tudatosan törekedett a néprajzi nézőpontú fényképek készítésére, az épületeket igyekezett lakóival, tulajdonosaival együtt is megörökíteni. (3. ábra) 246