A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Mészáros Veronika: Néprajzi negatívok a Balaton mellékéről. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Negatívtárában található néprajzi fényképek vizsgálata

MÉSZÁROS VERONIKA NÉPRAJZI NEGATÍVOK A BALATON MELLEKÉRŐL A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Negatívtárában található néprajzi fényképek vizsgálata Jelen tanulmány a Balaton az ezredfordulón. Jankó János nyomában című kutatás előmunkálataihoz kapcsolódik. Célom a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Negatívtárában található azon néprajzi fényképek vizsgálata, amelyeknek a témája vagy készítésének helye a Balaton mellékének településeihez kötődik. A megelőző kutatómunka során az összes leltárkönyvet megvizsgáltam, s a néprajzi tematikájú negatívokat a 2003. évi nyilvántartási rendelet irányelveinek megfelelően csoportosítottam. E csoportosítást a leltárkönyvi meghatározások alapján végeztem. A tökéletes vizsgálathoz szükséges revíziót nem állt módomban elvégezni, hiszen ennek csak a teljes Negatívtár revíziója keretében lenne létjogosultsága. A kutatást nehezítette egyrészt, hogy a Negatívtárnak csak töredékénél történt meg a számítógépes adatfelvitel az ARIADNE program DOS-os verziójának használatával, másrészt, hogy a régi leltárkönyvekből folyamatosan, de a teljesség igénye nélkül leltározták át a régebbi negatívokat. Ennek ismeretében a folyamatosan vezetett leltárkönyveket, majd a tematikailag már önálló néprajzi leltárkönyveket vizsgáltam.

1 A rendszerezés, elemzés megkönnyítése céljából a leltárkönyvi adatokat a Microsoft Excel programja használatával adatbázisban rögzítettem Schleicher Vera és Somogyvári Zsófia segítségével. Ez az adatbázis képezi tehát e tanulmány alapját. Pillanatok a Negatívtár történetéből A Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár intézményében folyó fényképezéssel kapcsolatos első írott források közé tartozik Rhé Gyula múzeumigazgató 1933. június 17-én kelt igazolása, amit Nagy László részére állított ki, aki ezen írásra hivatkozhatott a külső múzeumi munkája során: „ ...igazolom, hogy dr. Nagy László ... hivatalos megbízatása folytán...tárgyakat gyűjt és személyeket fényképez... "

2 Ehhez a dokumentumhoz szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Múzeum engedélye: „ ...a felhozott indokok alapján nem teszek észrevételt az ellen, hogy az államsegély terhére a tekintetes Igazgatóság 160 pengőért fényképezőgépet szerezzen be. "

3 Az 1938. február 21-én írott szakmai jelentés alapján kiderül, hogy a kezdetektől külön, önálló múzeumi gyűjteményként kezelték a fényképfelvételeket, negatívokat: „Közgyűjtemények muzeális anyaga és a múzeum birtokállományához tartozó fölszerelési tárgyak a következő leltárakban és szakkatalógusokban vannak nyilvántartva: ....II. Múzeumi anyag, ... g/. Képleltár. "

4 A képleltár negatívleltárból, diapozitív-leltárból, kliséleltárból és fényképleltárból állt. A továbbiakban vizsgálandó negatívleltárt 1934 óta, könyv alakban vezették, feltüntetve a felvétel idejét, tárgyát, helyét és a felvevő nevét.

5 A Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár jelentése az 1937. évről című dokumentumban

6 a múzeumi fényképezés újabb adalékait olvashatjuk. E szerint a múzeumi bevételeket gyarapították a fényképek értékesítése révén szerzett jövedelmek, mintegy 10,60 pengő értékben (a teljes bevétel 44 4548 pengő). A kiadások egészét tekintve az évi 395537 pengőből fényképezésre összesen 44 126 pengőt fordítottak. Az 1936. évi kiadáshoz képest a kiadásnövekedést többek között a fényképezésre fordított összegek is képezték. A negatívokat az 1. számú leltárkönyven kezdték tehát vezetni vegyesen, azaz szakágak szerint nem elkülönítve. Ezt a fajta nyilvántartást a 2. és a 3. számú leltárkönyvek is tükrözik. 1967-től kezdve új sorszámozással kezdték vezetni a továbbra is vegyes tematikájú, 4., 5., 6. számú leltárkönyveket. 1973-ban választották szét szakágak szerint a leltárkönyveket, így azóta külön leltárkönyvben tartjuk nyilván a régészeti, néprajzi és a vegyes (múzeumtörténeti és helytörténeti) negatívokat. Ekkortól kezdve fényképes kartonrendszer is megkönnyíti a keresést. 243