A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Schleicher Vera: Balatoni emlékeink. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének balatoni műtárgyai

nak. PETANOVICS 1986. 312. 40 PETÁNOVICS 1986. 30. 41 A számvetésre a szerzőpárost Hoffmann Tamás vitaindítónak szánt cikke késztette - HOFFMANN 1969 42 LACKÓVITS 2000. Az adatgyűjtés 95 községet érintett, köztük: Balatonakaiit, Balatonfüredet, Balatonudvarit, Csopakot, Paloznakot, Szigligetet; LACKOVITS 1993-1994: Balatonakaii. Tihany és Balatonfüred; LACKOVITS 1980: Balatonfüred, Balatonakaii. 43 Kiállítási forgatókönyv. LDM Múzeumtörténeti Adattár 49. 339-89., illetve 48/771/77. 44 SZENTGÁLI 1942. 37. 45 Idézi Vörös Károly. VÖRÖS 1965. 116. 46 idézi Vajkai Aurél VAJKAI 1964. 33. 47 például KIS 1990; POLNICZKY 2001; JABLONKAY 2002 stb. 48 Leginkább Vajkai egyes tanulmányai hivatkoznak egyegy konkrét tárgyra, főként általa gyűjtött bútordarabokra, pl. VAJKAI 1964.168. A Balatonakaiiban gyűjtött ekét Balassa Iván dolgozta fel: BALASSA 1972. 388. 49 PÁKAY-SÁGI1971.95. 50 LACKOVITS 1999. 301.; LACKOVITS 1997. 541. 51 VAJKAI 1978. 314. 52 A gyékény megmunkálása, mint háziipar az erőtelj es propagálás ellenére sem honosodott meg a Balaton északi partján. A szegényebb lakosság azonban kiegészítő tevékenységként foglalkozott gyékény és káka alapanyagú tárgyak készítésével, eladásával, vö.: LACKOVITS 1997. 504. 53 A cserszömörcét sarlóval, lepedőbe gyűjtötték, ám szárítására és szállítására speciális háló-rács szolgált, vö.: TAKÁCS 1956 54 DOMANOVSZKY 1943. 71-75.; LICHTNECKERT 1997. 259. 55 VAJKAI 1964 56 vö. LACKOVITS 1999. 363. 57 Vajkai megfigyelései szerint a Bakony és a Balaton táplálkozásában számottevő különbségek nem fedezhetők fel: „Jankó szerint a múltban a hal fontos tápláléka volt a balatoni embernek, bár erre pozitív adatunk nincsen " VAJKAI 1978. 320. Ezzel szemben a tihanyiak több kilométeres körzetre kiterjedő halkereskedelmét, a halásztelepek elárusítóhelyének működését több településen is jelzi a szakirodalom, a hagyományos halételek receptjei pedig még ma is szép számmal gyűjthetők, vö.: LACKOVITS 1999. 324. 58 LACKOVITS 1997. 461.; LACKOVITS 1999. 371. 59 vö. SZOJKA2001. 25. Az 1923 és 1929 között működött kőedény gyárat egy Észak-Amerikába kivándorolt, majd az I. világháború után Balatonalmádiban megtelepedett gyáros alapította. TASNÁDINÉ 1962.277. Elképzelhető, hogy itt kialakult kapcsolatai révén tett szert az idegenforgalmi és ajándéküzletek megrendeléseire.